Buknak-e a hatalomhoz szokott „kövér macska” pártok Lengyelországban? Miért nem szereti Jarosław Kaczyński a „jó zsarukat”? Nyerhet-e választást egy lenézett varsói a lengyel vidéken? A jobb-bal-törésvonal hogyan vált osztálytörésvonallá Lengyelországban? És milyen tanulságokat mutat ez Magyarországnak? A lengyel elnökválasztás második fordulója előtt Jarosław Flis szociológussal és politikai publicistával elemeztük a helyzetet!

A koronavírus sok mindent megkavart a lengyel elnökválasztás kapcsán, ám meglepetéseredmény így sem született az első fordulóban, megmaradt a konzervatív Jog és Igazságosság és a liberális Polgári Platform dominanciája. A polarizációnak mint mindig, most is vannak kihívói, de ezek megint nem tudtak átütő sikert elérni. A választási előrejelzések szerint a szélsőjobboldali jelölt szavazói fontos szerepet játszhatnak majd a második fordulóban, és nem biztos, hogy a regnáló Andrzej Duda javára.

A lengyel elnökválasztás első fordulóját simán behúzhatja a kormánypárti elnökjelölt Andrzej Duda. De csak az elsőt: ugyanis Varsó főpolgármestere képében Duda méltó kihívóra akadt, a második fordulóban pedig elképesztően szoros lehet a verseny. De mi dönthet választást, hogy kampányolnak a jelöltek, és mi várható vasárnap? Elemzés!

Lengyelország történetének legszorosabb választása jöhet a Kaczyński-féle kormánypárt és a jobbközép ellenzék jelöltje között. Mutatjuk az erőviszonyokat!

Mivel nyárra halasztják az eredetileg május 10-re kiírt elnökválasztást, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt vett egy nagy levegőt, és jelöltet váltott: az egyetlen olyan politikusukat indítják, aki egyszer látványosan kiütötte már a PiS-t. De elég lesz-e ez a lengyel Áder János ellen?

Senki nem mosolyoghat őszintén, de mindenki megúszta komoly arcvesztés nélkül a hét elején még a szétesés szélére került lengyel kormánykoalícióban: ez történt az éjjel Lengyelországban.

2015 óta először fordul elő Lengyelországban, hogy a nacionalista-szociálkonzervatív kormánypárt, a PiS nem tudja rákényszeríteni az akaratát kisebb koalíciós partnereire. Ráadásul nem is akármilyen ügyről van szó, hanem egy olyan választásról, melynek lebonyolításán már egy hónapja vesződnek Kaczyńskiék, a koronavírus-járvány közepén most lenne ugyanis esedékes az elnökválasztás. Emiatt jöhet a lengyel kormányválság? Képbe hozunk.

Trükkös jogi kiskapuk sorozatával, megkérdőjelezhető tisztaságú postai szavazással, az ellenzék heves alkotmányos kritikái mellett szalad bele Lengyelország május 10-én az elnökválasztás első fordulójába a koronavírus-járvány kellős közepén. Mindezt úgy, hogy annyira azért nem lenne muszáj pont most elnököt választani: de miért ennyire fontos a kormánypártnak a választás, és mit mond erre az ellenzék?

Sokáig úgy volt, hogy Donald Tusk lesz Andrzej Duda lengyel államfő kihívója, de ő inkább beállt elnökölni az Európai Néppártot az alacsony otthoni népszerűsége miatt. Így sem lesz unalmas a 2020-as elnökválasztás illiberális testvéreinknél: azon ugyanis úgy néz ki, elindul majd a legnépszerűbb tévésztár is, egy Böjte Csabába oltott Márki-Zay Péter.

A lengyel közbeszédben a varsói Nowogrodzka utca egyet jelent Jarosław Kaczyńskivel, az újabb ciklusra készülő kormánypárt elnökével. Ebben az utcában található ugyanis a Jog és Igazságosság (PiS) székháza és a sokszor csak Lengyelország informális uraként emlegetett pártelnök irodája. Az Azonnali ide próbált bejutni, hogy megtudjuk, miért nyert ekkorát a PiS.