Gazdasági nehézségek és lehetőségek is adódnak az új világpolitikai helyzetben Latin-Amerika országainak, ahol nem egy állam van jóban Moszkvával. Bár a háborúba aktívan nem avatkoznak bele, a viszonyokat az általános gazdasági hatások átrajzolhatják a régióban.

2020 végén voltak bizonyos sejtéseink 2021-ről, hogy lesz majd koronavírus, a gazdasági nehézségek sem szűnnek meg, lesznek utcai demonstrációk és a migráció sem áll le hirtelen. Az idei év végén azonban látszik, hogy Latin-Amerikában többek között ezek az események sem minden meglepetés nélkül mentek végbe. De hogyan is nézett ki 2021 Latin-Amerikában, és milyen fejlemények várhatóak 2022-re?

Peru gyönyörű: az országnak mindene megvan a koloniális gyöngyszemektől a dicső inka múlt emlékeiig, az amazonasi őserdőktől a fenséges altiplanóig; nem véletlenül Latin-Amerika egyik top turisztikai desztinációja. Képriport Arequipától Máncoráig, Amazóniától a hideg csendes-óceáni szigetekig 2019-20-ból és 2021-ből.

Chile előtt Peruban is nyert a baloldal, és jövőre Kolumbiát is behúzzák. De van-e esély arra, hogy a járványból még ki sem lábalt Peru új Venezuelává váljon? Hogyan élte meg az ország a pandémia legsúlyosabb hónapjait és mi várható most? A dél-amerikai országról Soós Tamással, az Inkalauz blog alapító-főszerkesztőjével beszélgettünk Lima legtrendibb negyedében, Mirafloresben.

Iquitos, az észak-perui Loretto megye székhelye Amazónia kapuja. De több is annál, mert egy lehanyatlott, harácsoló kor mementója, fantaszták emlékezete is. Őserdő és végtelen folyam, barna Amazonas és ezüstszürke Miraflores – közel két év után újra Peruban, ahol delfint, fókát, pingvint és oázist is láttam.

Az Amazonast a keresztapa Francisco de Orellana hajózta először végig, a kaucsukláz végzetes folyamatokat indított el, a kolumbiai és a perui részen jobb a helyzet, mint Bolsonaro Brazíliájában. Rózsaszín delfinek, sokszáz éves famonstrumok, tarantulák, óriáshangyák.

Hétfő este több mint egy hónappal a perui elnökválasztás második fordulója után a Nemzeti Választási Bizottság hivatalosan is kihirdette a győztest. A perui választók szűk többségének az akaratából ismét egy hívő katolikus, Pedro Castillo Terrones lett az elnök.

Ez volt az első, várva várt limai szombat, amikor vasárnap hajnalig is andaloghattak az utcán az ölelkező párok, feltéve, hogy forró latin vérüket még egy dózis Pfizerrel is felpezsdítették.

Peruban az elnöki székért egy színvonalában alacsony, morálisan nehezen elfogadható kampánnyal küzdöttek meg a jelöltek, hogy bebizonyíthassák: a másik még náluk is rosszabb. A helyszínről a végletekig megosztott ország végletekig megosztott választásáról.