A kubai forradalom immár a hatodik ikszen is túl van, és már nincs egyetlen Castro sem a hatalomban. Szövetségesek jönnek, majd mennek, csak a jegyrendszer és a hiánygazdaság tűnik állandónak. Az állandósuló élelmiszerhiány, az áramkimaradások és a megugró infláció miatt sokan egyre kilátástalanabbnak látják a jövőjüket, közben azonban már számos reformfolyamat beindult, amit 5-10 évvel korábban elképzelhetetlennek tartottak volna mind a helyiek, mind a Kuba-szakértők. Ezeket a folyamatokat pedig már nem lehet megállítani a rendszer károsodása nélkül.
Elhamarkodottan nyújtanak be a Városházán javaslatokat az atlétikai vébé vétójáról a Momentum elnöke szerint, ezért ők is benyújtanak egy módosítót az egyikhez, hogy megvédjék az Egészséges Budapest program tízmilliárdjait.
A Merkel utáni CDU támogatottsága annyira bezuhant, hogy már logikus koalíciós partnereiket, a polgári-liberális FDP-t támadják azzal, hogy azok összeállnának a baloldallal. Csakhogy a német baloldalon közben valami egészen másról álmodnak.
Egyre gyakrabban hallani a kormánypárt képviselőit az EU-ból való kilépés mellett érvelni, még a pénzügyminiszter Varga Mihály is megpendítette ennek lehetőségét, mert szerinte Magyarország az évtized végére az EU nettó befizetője lesz, és úgy már nem biztos, hogy megéri bentmaradnunk. Utánajártunk, hogy ez előfordulhat-e, és hogy tényleg nem éri-e meg akkor is EU-tagnak lenni.
Az egész világon csak Romániában laknak nagyobb arányban saját ingatlanban, mint nálunk. A magyar otthontulajdonlási ráta közel másfélszerese a britnek és majdnem kétszerese a németnek. Aki tud, inkább lakáshitelt fizet, mint lakbért, albérletet egyébként is csak pár tucat nagyobb településen találunk. Mindezek megértéséhez egészen a rendszerváltásig kell visszamenni, de a koronavírus és az állami támogatások is felkavarták az állóvizet az ingatlanpiacon.
Ráadásul már többet költünk, mint a járvány előtt. Az Ipsos kutatásából az is kiderül: a fiatalok továbbra is bátrabban élnek közösségi életet, míg az idősek óvatosabbak, az inflációtól pedig már jobban tartunk, mint a globális átlag.
Kínai befolyás, állami túlhatalom, adórendszer, lockdown és oltások, kilakoltatási moratórium, közegészségügy. Többek között ezekben nem ért egyet egymással a Bidenről és migrációról kedélyesen elcsevegő Tucker Carlson amerikai republikánus sztárműsorvezető és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.