A miniszterelnök tavaly még videóban jelentkezett be az iskola mellől, hogy sok sikert kívánjon az érettségizőknek.
Március végén többek között a pedagógus-szakszervezetek színe-java azon aggódott, hogy ha a kormány kinyitja az iskolákat április 19-én, az intézmények fertőzési gócpontokká válnak. A nyitás – még ha csak részlegesen is – megtörtént, két héttel később viszont csak lassan javuló járványügyi adatokat látni. Önkritikát gyakorolnak-e a nyitást hangosan ellenzők, és mit kéne tenni a teljes oktatási nyitás időpontjához, május 10-hez közeledve? Megkérdeztük.
A pedagógusok azt tudják, hogy nem akarnak egyelőre visszatérni a jelenléti oktatásba, abban viszont megosztottak, hogy mikor és hogyan térnének vissza. Nem éreznék magukat biztonságban egy április 19-i visszatérés esetén, de a gyerekeket még kevésbé.
A 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezetének közös kutatása szerint a pedagógusok egy részét magukra hagyták a digitális oktatás problémáival, csak korlátozottan akarnak a jövőben több digitális platformot használni a tanításban, és mentálisan is komolyan megviselte őket az elmúlt egy év.
A reggel 9 órás iskolakezdésért indít petíciót a Momentum ifjúsági tagozata. Az ötlet nem új, itthon is sokan felvetették már, hogy a bevett 8 óra helyett kilenckor kéne kezdeni a tanítást az iskolákban. Bár szinte minden érintett támogatja a csúsztatott iskolakezdést, a legtöbb helyen szeptember elsején mégis 8-kor kezdődött a tanítás. Utánajártunk, miért.
Van pedagógushiány, csak azt nem tudjuk, hogy mekkora. Kinek hihetünk a kérdésben? A Klebelsberg Központnak? A szakszervezeteknek? Az újságíróknak?