Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.

Ez annak a kezdete lehet, hogy a Momentum az eddig elbaltázott előválasztási helyezkedésből tanulva igyekszik betagozódni az ellenzéken belüli hatalmi tömbök egyikébe, nevezetesen az MSZP-Párbeszéd szövetségébe.

A DK után ők is le tudják adni a kellő mennyiségű szignót, hogy ott lehessenek az előválasztáson. Közben a miniszterelnök-jelöltek indulását is sorra jelenti be az előválasztási bizottság.

A magyarországi pártok általában határozott igennel reagáltak arra a kérdésre, hogy legyen-e EU-tagállam Szerbia. Többen még abban az esetben is támogatják Szerbia uniós csatlakozását, ha Koszovóval nem rendeződött a határvita. De mit gondolnak róla pontosan? Videónkból kiderül!

A zuglói Kutyapárt korábban azt írta, az MSZP-s kerületvezetés elengedheti a Hadházy Ákos által megszellőztetett telekeladást, mivel a szeptember 2-i napirenden az már nem szerepel. De nem erről van szó, Horváth Csaba októberre halasztotta a szavazást.

Kecskeméten tartott utcafórumot augusztus 27-én Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, egyben a Párbeszéd, az MSZP és az LMP miniszterelnök-jelöltje. Karácsony azontúl, hogy mindenkit az előválasztáson való szavazásra buzdított, arról értekezett, hogy miként kellene átalakítani Magyarországot egy esetleges 2022-es ellenzéki győzelem után. Képriport Karácsony kampányeseményéről.

A Republikon Intézet felmérte kor, lakóhely, iskolai végzettség és világnézet szerint, hogy hogy néz ki az egyes pártok szavazótábora. Mutatjuk a részleteket!

A baloldali-liberális ellenzék és a hozzájuk közel álló médiumok szigorúbb lezárásokat és oltási szabályokat szorgalmaztak, míg a korábban rendezvények betiltását követelő szélsőjobboldali Mi Hazánk lezárásellenes tüntetést szervezett és felszólalt a kötelező oltás ellen. A jelenség furcsa, de nemzetközi összehasonlításban sem ismeretlen. A pártok egymástól is különbözni akartak, a balosok lemaradtak a liberálisok mögött, a szélsőjobb pedig talált egy rést, ahova befurakodhat. De hogy jutottunk idáig? Ceglédi Zoltán politikai elemzővel és Alex Hochuli Brazíliában élő kutatóval néztük meg, hogyan mozogtak a pártok a járvány alatt.

Fekete-Győr András az aláírásgyűjtés első napján Hadházy Ákos aláírásgyűjtését tolta meg, a párbeszédes Szabó Rebekáék Tóth Csaba sátrától külön, az aluljáróban gyűjtöttek – bár szerintük ez csak véletlenül alakult így. Helyszíni riport az előválasztási kampány első hivatalos napjáról, egy igazi csatatérről.