A Fidesz és Orbán Viktor politikájának az elsődleges mozgatórugója az volt, hogy csak úgy kell és szabad cselekedni, hogy annak hozadéka legyen a Fidesz számára. Ez alól az évszázad járványa és a farvizén érkező válság kezelése sem jelenthetett kivételt. Ha Orbán így folytatja, akár még a járványhelyzet nyertese is lehet, pedig szinte minden körülmény ellene szól. Nem csupán az ellenzék hibái, de az orbáni innováció is kell ahhoz, hogy 2021 és aztán 2022 is Orbán Viktor éve legyen a magyar belpolitikában.

Három figyelemreméltó dolog történt az elmúlt hónapokban Orbán körül: mindhárom egyértelmű politikai célt szolgál, de nem abban az offenzív értelemben, amit a Fideszhez szoktunk kötni. A háttérben egy koherens és minden részletre kiterjedő, a hatalom megtartását és megvédését célzó pragmatikus politikus döntései sejlenek fel.

Elemi erővel a 2019-es főpolgármesteri kampányban robbant be a Fidesz részéről az ellenzék és különösen Karácsony Gergely híres alkalmatlanságának üzenete. Ez a narratíva, még ha változó intenzitással is, de folyamatosan kíséri a főpolgármesteri ciklust és az ellenzéki együttműködés formálódását a kormány sajtójának köszönhetően. A közelmúltban viszont elkezdődött egy régi üzenet feltámasztása is, ami az ellenzék kormányzóképességét firtatja.

Vélhetően nem kell magyarázni, hogy miért számít negatív konnotációnak a moslékkoalíció kifejezés, vagy az a próbálkozás, hogy elhiggyük, vagy legalább is a szavazói bázis megértse: az ellenzék a vírus pártján áll, halálpárti. Ha az ellenzék nem kezd el mondani magáról valamit, megteszi ezt helyette a Fidesz.

A magyar politikai rendszer egészét tekintve 2020-szal új időszámítás kezdődött a kormány és az ellenzék viszonyát tekintve, még ha új korszakba persze nem is léptünk. Meglepő módon az ellenzéknek segítő végső lökést éppen Orbán Viktor jelentette be szombaton az önkormányzatok eddig nem látott mértékű csuklóztatásával.

Az Eurostat adatai rávilágítanak, hogy mennyire hamis az a kormánypárti sajtóban megjelenő érvelés, hogy az alkalmatlan ellenzék ellenében Orbán személye mekkora stabilitást és gazdasági növekedést garantál a magyaroknak – hiszen a többi V4-államban sokkal több kormányváltás volt, mint nálunk, mégis sokkal többet gyarapodtak az emberek, mint nálunk.

Egy hét telt el a Szájer-ügy kirobbanása óta. Az európai színtéren napokon belül kiderülhet, hogy milyen következményeket szakított a botrány Orbán Viktor nyakába. A belpolitikai mezőben viszont a politikai tér más eseményei és az időzítés miatt egészen más, hosszabb távú következményekkel érdemes számolnunk. Ráadásul nem is pont olyanokkal, mint amiről eddig szó volt.

Kényelmes pozíció ezt leírni. Kényelmesebb, mint annak a felismerése, hogy mind szorongunk: a liberális azért, mert a világ túl lassan változik, és ezügyben tehetetlen, a konzervatív meg azért, mert nem tudja megállítani ezt a lassú változást. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme a folyamatos gazdasági növekedésből fakadó életszínvonal emelkedés és a kommunikációs tér teljes uralása. Most mindkét fronton komoly kihívásokkal néz szembe Orbán Viktor. A Fidesz által csúcsra járatott „cirkuszt és kenyeret” stratégiához most a kenyeret kölcsönből kapják a választók, míg a cirkuszban, ha átmenetileg is, de nem a Miniszterelnöki Kabinetiroda a műsorigazgató.

A Paradigma Intézet hatvan magyar politikus Facebook-használatát elemezte a járvány alatt. Nézzük, kinek mennyibe került egy új lájkoló?