Kelet-Jeruzsálemben nincs béke, és nem is lesz, amíg Izrael a jelenlegi megszállást erőszakkal fenntartja – így látja a helyzetet a születése óta Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin könyvesboltos, Mahmúd Múna. Nem csodálkozik azon, hogy egyre népszerűbb a Hamasz, bár ő sohasem szavazna rájuk, de a következő 20-30 évben kiutat sem lát a jelenlegi erőszakspirálból. Interjú.

Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.

Izrael miniszterelnöke köszönetet mondott Bosznia-Hercegovinának is, mert az ország kiállt a zsidó állam mellett a jelenlegi konfliktusban. Erről azonban nem mindenki értesült Szarajevóban: a bosnyák társállamelnök és Szarajevó polgármestere kifejezetten Gáza mellett szólalt fel. A szerblakta részen viszont kint voltak az izraeli zászlók. Belobbantja a közel-keleti konfliktus a bosznia-hercegoviniai feszültségeket is?

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Az évtizedek óta tartó, jeruzsálemi arabok kárára történő csendes terjeszkedés csapott most át nyílt konfliktusba, az ENSZ és a nagyhatalmak nyugalomra intenek, a Hamász rakétázik, az izraeli kormány szerint ők semmi rosszat nem tettek. Ismét áll a bál Jeruzsálemben.

„Jöttek, és szemtelenül beledörgölték a kozmopolita nézeteiket az arcunkba, miközben az azeriek öltek minket. Nem vagyunk elég egzotikusak ahhoz, hogy a nemzetközi baloldal is támogasson minket” – mondja az Azonnalinak Apo Sahagian Izraelben élő örmény zenész, aki a 2020 őszén kirobbant hegyi-karabahi háború során Dél-Örményországban önkénteskedett, de többször járt a konfliktuszónában is.