Az EU- és bevándorlásellenes Liga és Öt Csillag Mozgalom megkezdte harcát a sajtó ellen is. Az Öt Csillag Mozgalom megalakulása óta csak ritkán ad interjút az olasz közszolgálati RAI adóinak vagy az olasz újságoknak, mert mindegyiket elfogultnak tartja. A párt elitellenes ideológiájába nagyon beleillenek az újságírók elleni támadások.

Miközben Matteo Salvini szélsőjobboldali olasz belügyminiszter az olasz köztereket, hivatalokat, iskolákat, kikötőket és reptereket is telepakolná keresztekkel, a katolikus közvélemény egyre határozottabban utasítja el, hogy a vallástalan politikus saját politikai céljaira használja fel a kereszténységet. A legnagyobb katolikus újság a sátánhoz hasonlította Salvinit e heti címlapján.

Meggyűlt a baja Matteo Salvini olasz belügyminiszternek saját pártjával. A Lega trieszti szervezete Habsburg-zászlóval érkezett a párt nyári összejövetelére, mondván ők nem cserélik le összolasz nacionalizmusra az eddigi északolasz szeparatizmust. Ez kiverte a biztosítékot az olasz jobboldalon.

Az új populista római kormány nem csupán az Európai Uniónak, a bevándorlásnak, az olaszországi romáknak, de a maffiának is ellenfele – legalábbis a szavak szintjén. A szélsőjobboldali Lega különösen érdekelt abban, hogy hangzatos ígéretekkel és kampányokkal fedje el: maga is nyakig benne van az olasz maffiában.

Zebrára ráadásul. És még kerékbilincset se kapott emiatt a kocsijára.

Keserves volt az olasz kormányalakítás, de végül is felállt az első euroszkeptikus pártokból álló kormány az EU egyik alapító tagállamában. Érdemes-e rettegni a Lega és az Öt Csillag populista koalíciójától? Összeveszhet-e az olasz kormány Orbánnal a migránskvótán? Megszavaznák-e nekünk vagy a lengyeleknek a hetes cikkes szankciós eljárást? És miért akarnak jóban lenni Putyinnal? Stefano Bartolini, a firenzei EUI politológusprofesszora mindent elmond az Azonnalinak.

Berezelt Európa az új olasz kormánytól, miután a populistának nevezett Öt Csillag és a Lega alakított kormányt egy firenzei jogászprofesszor vezetésével. Az ország gazdasága régóta stagnál, nagy az adósság és a munkanélküliség, az új kormány ráadásul kiszámíthatatlan. Mi lesz most? Kilép Olaszország az eurózónából, újabbat rúgva a válságból válságba bukdácsoló EU-ba? Vagy következik a görög dráma újabb felvonása adósságelengedés formájában? Politológusok és közgazdászok jósoltak Firenzében.

Majdnem három hónap telt el, amíg Brüsszel, Berlin és a „piacok“ beletörődtek, hogy olyan kormány alakulhasson Rómában, ami a választók akaratát kifejezi. Márpedig Olaszország többségének elege van abból az Európai Unióból, amely csak akkor félti a demokráciát, amikor a német gazdasági érdekek vannak veszélyben. Az új római kormány esély lehet arra, hogy az európai egység több legyen, mint Adolf Hitler vágyálma: az Európa feletti német hegemónia.