Ne ülhessenek az OBH-t felügyelő OBT-ben Handó kinevezettjei, citálhassa az OBT Handót a parlament igazságügyi bizottsága elé, és kapjon az OBT külön pénzt, amit Handó nélkül is elkölthet. Ezeket szeretnék elérni az OBT bírái, akik egy törvényjavaslatot dolgoztak ki a bíróságokat igazgató OBH és az elméletileg azt felügyelni hivatott OBT viszonyának kiegyensúlyozására. Megmagyarázzuk, mi van a javaslatban, és mennyi az esélye, hogy lesz belőle valami.

A szokásos, sokszor minden alapot nélkülöző libnyaf mantrák benne vannak a Sargentini-jelentésben, miközben a jelentéstevő hatalmas ziccereket kihagyva szót sem fecsérel a haverokra és ellenségekre szabott jogalkotásra és a módszeres felülalkotmányozásra. Így sajnos a jelentést nehéz komolyan venni, pedig jó is lehetett volna, ha nézőpontot vált, és megpróbálja Orbánt a saját térfelén megverni. Megmondjuk, mi hülyeség a Sargentini-jelentésben, és mi nem, meg azt is, hogy mennyi az esélye ennek az egész 7-es cikkes izének.

Handó Tünde igazából a bíróságot mint a rendszer árnyékában csendben működő hivatalt akarja megőrizni, és ahol kell, visszaállítani. Azt a világot, ahol a bíró tudja, hogy mit szabad és mit nem. Ez a rendszer, ez a szemléletmód túlélte a rendszerváltást és most csatát vív a rendszerváltás után szocializálódott fiatalsággal.

„Krízishelyzetbe kerültünk” – hallatta első, tompa segélykiáltását a bírói kar a tudományos akadémia rendezvényén, miután az elmúlt hónapokban rendkívül feszültté vált a hangulat az OBH-elnök Handó Tünde és az ő ellenőrzését végző bírói tanács, az OBT között a bírói függetlenség kapcsán.