nemzeti ünnep
Orbán Viktor: Márki-Zay Péter egy földbe csapódott, kihűlt kődarab
Orbán Viktor: Márki-Zay Péter egy földbe csapódott, kihűlt kődarab

A miniszterelnök „ukrán üllőről és orosz pörölyről” beszélt a háború kapcsán, ami közé nem kerülhet Magyarország. Na meg persze arról, soha nem álltak még ilyen jól 19 nappal a választások előtt.

Győzike virít Semjén Zsolt és egy műanyag Krisztus mellett – halad a Békemenet
Győzike virít Semjén Zsolt és egy műanyag Krisztus mellett – halad a Békemenet

Tudósítónk szerint, bár sokan vannak, a szervezők által várt 680 ezres számot valószínűleg nem éri el a tömeg.

Orbán Viktor: Tüske vagyunk Brüsszel körme alatt, Gyurcsány az Országház fantomja, Márki-Zay báránybőrbe bújt farkas
Orbán Viktor: Tüske vagyunk Brüsszel körme alatt, Gyurcsány az Országház fantomja, Márki-Zay báránybőrbe bújt farkas

Orbán Viktor a Békemenet több tízezres tömege előtt tartotta meg október 23-i ünnepi beszédét. 1956 egyenlő 2006, EU, Brüsszel, LMBTQ, ellenzék, Gyuri bácsi és azonnal klasszikussá váló aranyköpések.

Tarnay Kristóf Ábel
Miért ünneplem az államalapítást, ha elégedetlen vagyok az állammal?

Az identitás akkor jó, ha szívből jön, nem kötelező. A nemzetet pedig egyszerre lehet ünnepelni és kritizálni a vezetőit, hiszen erről szól, ha tényleg komolyan vesszük.

A nap, ami Románia erdélyi magyarokkal közös ünnepe is lehetne
A nap, ami Románia erdélyi magyarokkal közös ünnepe is lehetne

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Az ünnepség, ami miatt a mai napig rosszul tudjuk a honfoglalás időpontját
Az ünnepség, ami miatt a mai napig rosszul tudjuk a honfoglalás időpontját

125 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án országszerte kezdetét vette a millenniumi ünnepség. A neves alkalomból országszerte számos épületet és emlékművet emeltek, melyek a mai napig meghatározzák Budapest látképét. Bár az ünneplés idejére a politikai pártok csatározása alábbhagyott, a nemzetiségek, a munkásság és az értelmiség egy része ekkor sem rejtette véka alá rosszalló véleményét.

Szélsőjobb, libertáriusok, Gődény: mutatjuk, amit a lezárásellenes mozgalmakról tudni kell
Szélsőjobb, libertáriusok, Gődény: mutatjuk, amit a lezárásellenes mozgalmakról tudni kell

Március 15-én Budapest utcáin három csoport is tüntetett: a szélsőjobb, a libertáriusok és a Gődény György-féle lezárásellenesek. A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellenzése helyezi őket egy platformra, ám viszonyuk korántsem rózsás. Ki mit akar, kit utál és miért? Videóban magyarázunk el mindent, amit a magyar lezárásellenes politikai térképről tudni érdemes!

Az egyetlen nemzeti ünnepünk, ami nem egy szabadságharc leveréséről szól
Az egyetlen nemzeti ünnepünk, ami nem egy szabadságharc leveréséről szól

István király, országtorta, kitüntetés, körmenet, tűzijáték. Nagyjából ezzel a hat szóval leírható, hogy mit jelent ma (legalábbis ha nincs épp koronavírus-járvány) a legnagyobb állami ünnep, augusztus huszadika. Hosszú utat járt be a huszadik században, de valahogy politikamentesebb tudott maradni, mint másik két nemzeti ünnepünk, március tizenötödike és október huszonharmadika. De miért?

Örülnek-e az emberek, hogy nem fognak politikusokat látni március 15-én?
Örülnek-e az emberek, hogy nem fognak politikusokat látni március 15-én?

A koronavírus miatt idén kicsit nyugisabb lesz a március 15-e, hiszen a politikai tömegrendezvényeket mind lefújták. De mit szólnak ehhez az emberek, hogyan fognak politikai rendezvények híján ünnepelni, és mit gondolnak, ejteni kéne-e a politikát más nemzeti ünnepeinken is? Videó.

1 2