1990. október 3-án a Német Demokratikus Köztársaság megszűnt, pontosabban a Németországi Szövetségi Köztársaság részévé vált. Az egyesülés viszonylag gyorsan ment végbe, bár nem volt sétagalopp: az európai vezetők közül többen is igyekeztek gátolni, fékezni a folyamatot, a keletnémet gazdaság integrálása pedig óriási terhet jelentett.

Harminc éve nyílt meg a magyar-osztrák határ a soproni Páneurópai Pikniken, erre emlékezve közösen ült be Sopronban egy istentiszteletre Orbán Viktor és Angela Merkel. A magyar kormányfő szerint itt „a lovagiasság szabályai szerint a keményen dolgozó és sikeres hölgyek előtt messziről megemeljük a kalapunkat”, a német kancellár pedig azt mondta, „sokat jelent számára”, hogy Orbánnal azon a helyen lehet, ahol harminc éve világtörténelmet írtak.

Október 3-án ünnepelte Németország az egység napját: huszonnyolc évvel ezelőtt egyesült az ország, azaz akkor váltak a keletnémetek is az NSZK polgáraivá. A szerdai megemlékezésen tartott ökumenikus misén a berlini katolikus püspök azt mondta: itt lenne az idő arra, hogy keletiek és nyugatiak egymástól merjenek tanulni. Hogy áll a keletnémetek integrációja ma? Ki tanul kitől? És ki fél mitől? Beengedik-e a nyugatnémetek a nappalijukba Kelet-Európát?