Ezzel a hasonlattal írta le Ikotity István, a Bunyevác Kulturális Intézet igazgatója azt az utóbbi évtizedben felmerült ötletet, hogy külön kisebbségként ismerjék el a bunyevácokat. Ő úgy van ezzel: még csak az kéne, hiszen akkor elkezdődnének a csaták a pénzekért is. A volt LMP-s parlamenti képviselőt frissen megjelent könyve kapcsán kérdeztük a Balkán magyarok által alig ismert népcsoportjáról, amelynek másik ismert tagja Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója.

Még nem is volt koronavírus, amikor Jordán Ferenc már azt hangoztatta: orosz rulettet játszunk a mostani életmódunkkal. Milyen konkrét okok vezettek a mostani helyzethez? Hogyan lehetne hatékonyan védekezni? Miért tűnik a természettudomány állandó vitának, és miért lehet mégis politikasemleges? Interjú.

Egy évig próbáltak a tudósok ellenállni, de ma döntött a parlament. Azért még tüntetni fognak egyet.

A balliberális Die Zeit hetilap tudományos és egyetemi ügyekkel foglalkozó Campus magazinjának adott interjút Palkovics László innovációs miniszter. A miniszter szerint az MTA kutatóintézetei elleni támadások a tudományos szabadságot növelik. A gender studies szerinte Magyarországon nem kell, mert tengeralattjáróink sincsenek.

Gulyás Gergely miniszter szerint nem változott a kormány álláspontja az MTA-val kapcsolatban, és semmi kivetnivaló nincs abban, ahogyan Palkovics László az intézménnyel tárgyalt. Na és mi a helyzet a kulturális közfoglalkoztatottakkal? A miniszter ezt is elmondta nekünk a kormányinfón.

Elmenne mosogatni? Jelentkezne egy fejvadászcéghez? Elszegődne titkárnőnek? Munkanélküliként várná ki a nyugdíjig hátralévő időt? Mit tehet egy kutató, ha megszűnik a kutatóhelye? Az MTA-s tüntetésen megkérdeztük a kutatókat, mi a B-terv.

Erdélyi tudósok is aggódva figyelik, ahogy a kormány átszervezi az Akadémiát: szerintük a Kisebbségkutató Intézet megszűnése nagy veszteség lenne az erdélyi kutatóknak.

A tudományos kutatás során nagyon sokszor keletkezik olyan tudás, amelyből az egész gazdaság profitálhat, épp ezért egyik vállalat se akar érte fizetni, ha kivárhatja, hogy megkapja ingyen. Ilyenkor az államnak kell beszállnia a finanszírozásba. De melyiknek és hogyan?

Nem csak Budapesten, hanem például Kolozsváron is tiltakoztak az MTA beszántása ellen.

Tudósok és kutatók tüntettek a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt a szervezet finanszírozásánakátalakítása ellen. Arra kértük őket, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a sok bölcselkedés?

Az Azonnali birtokába jutott egy levél, amelyben az MTA alelnöke arra kéri a kutatókat: adjanak tiszteletpéldányt a megjelent könyveikből az akadémia könyvtárának, mert nincs pénz könyveket venni. A kutatók szerint ez nagyon gáz, a könyvtár főigazgatója viszont azt mondja: nincs itt semmi szenzáció, több mint húsz éve nincs pénz könyvekre, és a könyvtárnak még mindig jobb a helyzete, mint a bezárni szánt kutatóintézeteknek.

Demokráciában élünk még egyáltalán? Mi húzódik az EU válsága mögött, és valójában mennyire jelentős politikus Orbán Viktor az európai porondon? Körösényi András politikatudóssal, az MTA doktorával beszélgettünk, aki az Azonnalinak elárulta azt is, hogy mit gondol a Corvinus átalakításáról, a Gruevszki-ügyről, vagy éppen Puzsér Róbertről.

Bár nem tudni, hogy ez mire lesz elég, azt szeretnék, ha szélesebb társadalmi összefogás alakulna ki. Skandáltak a menekültek, a munkások és a nők érdekében is. Mostantól egy hétig pedig jön az Occupy Kossuth tér!

Orbánnak majdnem sikerült lenyúlni a diktátor ollóját, Garancsi az egekben, és most nem a magánrepülőre gondolunk. A Párbeszéd EP-képviselőjének van oka rosszkedvűnek lenni, az LMP meg tüntet a Corvinus mellett. A legfontosabb hírek, ha nem volt időd ma egész nap internetezni!

A székelyek azért, mert a magyar nemzet részét képezik, az oroszok meg azért, mert nincsenek itt száz éve. A vitához még csak hozzá sem szóltak a fideszesek.

Nem volt időd híreket olvasni? Nem baj: ez történt kedden.

Az oroszok hivatalos nemzetiségi státuszra pályáznak, és össze is gyűjtötték ehhez a szükséges ezer aláírást. Az MTA szerint nem igaz, hogy az orosz honos népcsoport lenne, de végső döntés csakis a parlament fideszes többségén múlik.

Handó Tünde igazából a bíróságot mint a rendszer árnyékában csendben működő hivatalt akarja megőrizni, és ahol kell, visszaállítani. Azt a világot, ahol a bíró tudja, hogy mit szabad és mit nem. Ez a rendszer, ez a szemléletmód túlélte a rendszerváltást és most csatát vív a rendszerváltás után szocializálódott fiatalsággal.

„Krízishelyzetbe kerültünk” – hallatta első, tompa segélykiáltását a bírói kar a tudományos akadémia rendezvényén, miután az elmúlt hónapokban rendkívül feszültté vált a hangulat az OBH-elnök Handó Tünde és az ő ellenőrzését végző bírói tanács, az OBT között a bírói függetlenség kapcsán.