második világháború
Hitelesek-e a pesti gettó fényképei?
Hitelesek-e a pesti gettó fényképei?

Jevgenyij Ananyjevics Haldej, a szovjet hadsereg fotósa több fontos, a pesti gettó tragédiáját megörökítő fotót készített 1945 januárjában Budapesten. A képek hitelessége azonban vitatott.

A magyar államfő, aki demokrataként próbált viselkedni egy nem demokratikus világban
A magyar államfő, aki demokrataként próbált viselkedni egy nem demokratikus világban

1961. augusztus 4-én, 71 éves korában hunyt el a második Magyar Köztársaság első miniszterelnöke és köztársasági elnöke, a Független Kisgazdapárt vezéralakja, Tildy Zoltán református lelkész. Jó és rossz kompromisszumokkal teli életútja jól mutatja, hogy a viharos huszadik században milyen sors várt arra, aki ragaszkodott a demokratikus értékekhez.

„Az ürügy kérdése pusztán formalitás” – nyolcvan éve lépett be Magyarország a második világháborúba
„Az ürügy kérdése pusztán formalitás” – nyolcvan éve lépett be Magyarország a második világháborúba

1941. június 27-én a Bárdossy-kormány a kassai bombázással indokolta a Szovjetuniónak küldött hadüzenetet. Az eset több pontja a mai napig tisztázatlan, emiatt számos elmélet alakult ki körülötte. Más levéltári források alapján sokan arra következtetnek, hogy ha ez az incidens nem történik meg, akkor a magyar katonai vezetés keresett volna más okot, annyira égtek a vágytól, hogy a győztesek oldalán harcoljanak a háborúban. Azóta tudjuk, hogy ez a számításuk nem valósult meg, sőt: egy újabb nemzeti tragédiába torkollott.

„Nem hiszem, hogy jól fog végződni” – nyolcvan éve támadta meg Németország a Szovjetuniót
„Nem hiszem, hogy jól fog végződni” – nyolcvan éve támadta meg Németország a Szovjetuniót

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt. A hadjárat annyira meglepte Sztálint, hogy a sokktól napokig elzárkózott a külvilág elől. A német hadseregben azonban nem minden hadvezér volt optimista a hadművelet sikerét illetően, amivel végül sikerült szövetségessé tenni Nagy-Britanniát a Szovjetunióval.

„Kisfiam, nézd! Kimennek az oroszok!” – Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot
„Kisfiam, nézd! Kimennek az oroszok!” – Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka Záhony-Csap határátkelőhelynél elbúcsúzott Annus Antal altábornagytól, a honvédelmi minisztérium államtitkárától, majd 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarországot. Hazánk szuverenitása ezzel 47 év után helyreállt.

Miért lehetett öngyilkos Teleki Pál?
Miért lehetett öngyilkos Teleki Pál?

1941. április 3-án, az éjszakai órákban végzett magával gróf Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke. Amellett, hogy a politikában szorongatott helyzetbe került, magánéletében is sok problémával kellett szembenéznie. Bár az idegenkezűségre a mai napig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, a gyilkosság vádja időről időre felmerül Teleki halálával kapcsolatban.

„Megkaptam, hogy buzi, zsidó, rohadt fasiszta vagyok.” Kitörésnapi emlékoldalt csinált Ungváry Krisztián
„Megkaptam, hogy buzi, zsidó, rohadt fasiszta vagyok.” Kitörésnapi emlékoldalt csinált Ungváry Krisztián

Idén a járvány miatt nem lehetett megtartani a kitörésnapi emléktúrát, azaz a Budapest 1945-ös ostromgyűrűjéből kitörni akaró német és magyar katonák kétségbeesett akciójára emlékező hagyományos túrát. Ungváry Krisztián ezért egy virtuális túrázást lehetővé tevő oldalt csinált, hogy leszámoljon a mítoszokkal. A történészt kérdeztük.

Tizennégy évig állt egy Duna-híd a Kossuth tér és a Batthyány tér között
Tizennégy évig állt egy Duna-híd a Kossuth tér és a Batthyány tér között

Budapestet gyakran emlegetik a „hidak városaként”. Ezt a képet a jelenlegi politikai elit is fenn kívánja tartani: egyre gyakrabban hallani, hogy új hídra lenne szükség Budapesten, ami tehermentesítené a belvárosi közlekedést. Hetvenöt évvel ezelőtt még pont a belváros közepén építettek Duna-hidat, ahol a romok nem jelentettek akadályt.

Hetvenöt éve végezték ki a magyar kormányfőt, aki hadat üzent a Szovjetuniónak
Hetvenöt éve végezték ki a magyar kormányfőt, aki hadat üzent a Szovjetuniónak

1946. január 10-én hajtották végre a Budapesti Népbíróság által háborús és népellenes bűntett miatt kiszabott halálos ítéletet Bárdossy László volt miniszterelnökön. Ezt az eljárást szokás az első nagyszabású politikai kirakatperként emlegetni, ami nemcsak a vádlottról, hanem az egész Horthy-korszakról mondott ítéletet. Ki volt Bárdossy László és mennyiben tekinthető felelősnek Magyarország háborús részvételéért?

Tett egy szívességet a náciknak, cserébe azt kérte, hogy zsidókat menthessen Budapesten
Tett egy szívességet a náciknak, cserébe azt kérte, hogy zsidókat menthessen Budapesten

Hétezer-nyolcszáz zsidó kimentését engedélyezték neki a főnökei, ő ezt hétezer-nyolcszáz családdá kerekítette fel: a svájci nagykövetségen dolgozó Carl Lutz több tízezer zsidót mentett meg Budapesten a második világháború évei alatt. Végigsétáltuk az itteni tevékenykedésének fontosabb helyszíneit. Fotók!

1 2 3