Törölte Éric Zémmour jobboldali-populista francia elnökjelölt programját az egyik legrangosabb brit tudományos intézet. Zémmourt nemrég fogadta Budapesten Orbán Viktor.
Tavasszal távozott a Fidesz az Európai Néppártból, de azóta csak udvariassági közeledések láthatóak a jelenleg legalább két pártcsaládra szakadt európai szélsőjobbon. Lassú előkészülés zajlik, vagy eleve lehetetlen vállalkozás ezeket a pártokat egybeterelni?
Az EPP frakciójának sajtófőnöke azonban biztosította az Azonnalit, hogy a magyar miniszterelnök is része a „gyűlölet koalíciójának”.
Noha Eric Zemmour francia publicista még mindig nem jelentette be, hogy iszlámellenes programmal nekivágna a jövő tavaszi francia elnökválasztásnak, a hírek szerint már eldöntötte, mi lehet majd a pártja neve, és az egykoron a Sarkozy-plakátokat nyomtató céget is felkereste. Zemmour indulása mögött azonban nemcsak a Marine Le Pennel elégedetlen szélsőjobboldaliak állnak, de elképzelhető, hogy Emmanuel Macron így akarja megosztani a Le Pen-tábort. De mi áll még a háttérben, amiért Macron keményebb szélsőjobboldalt akarhat?
A francia regionális választások megmutatták: felesleges előre Macron-Le Pen-meccsként készülni a jövő tavaszi elnökválasztásra. A jobbközép nagyon is él, de még a balközép se tűnt el teljesen. Ki lehet az a jobbközép politikus, akinek a nevével akár Macron utódaként is találkozhatunk?
Egyetlen francia régió vezetését se szerezte meg a Nemzeti Tömörülés a francia helyhatósági választások második fordulójában. Az egyértelmű nyertes a jobbközép, Emmanuel Macron pártja már az első fordulóban elvérzett.
A vasárnapi francia regionális választások legnagyobb vesztesei a részvételi adatok voltak: a választók kevesebb, mint 40 százaléka ment csak el. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés rosszabbul szerepelt, mint hat éve, a legnagyobb nyertes a jobbközép ellenzék, de a baloldal is még életben van. Le Pen mellett a Macron-párt a vasárnap legnagyobb vesztese. Hol lesz a legszorosabb a második forduló? Tud a Le Pen-párt valahol mégis régióelnököt szerezni? És mi következik a vasárnapi választásból a 2022-es elnökválasztásra nézve?
Egyre sokasodnak a jelek, amelyek szerint Eric Zemmour, zsidó származású szélsőjobboldali újságíró megpróbálkozhat az elnökjelöltséggel Franciaországban. Különösen a Marine Le Pen-féle szekuláris és mérsékeltebb irányvonal széljobbos kritikusai állnának be mögé, köztük Le Pen unokahúga is. Ha tényleg elindul, azzal megoszthatja a széljobbos tábort, és Marine Le Pen elbukhatna már az első fordulóban.
Egy középkorból származó monarchista csatakiáltással vágta pofon egy fiatal férfi Emmanuel Macront egy délfrancia látogatása során kedd délután. A rendőrség két embert is előállított, a francia politikai élet egy emberként áll ki Macron mögött. Monarchista támadásról lenne szó?
Noha még nem hivatalos, minden valószínűség szerint a konzervatív Michel Barnier is elindulhat jövőre a francia államfőválasztáson. Ezzel megismétlődne a 1995-ös helyzet, amikor a jobbközép nem tudott egységes jelöltet állítani. De kinek használ, hogy Barnier keményen bevándorlásellenes programmal jelenhet meg az elnökjelöltek között?