A járvány nem a populisták bukását hozta el, hanem rámutatott arra: nem ismerjük és nem féljük eléggé a természetet. Ennek oka pedig nem a populizmus, hanem a természetet kizsákmányoló életmódunk.

Maga a kereszténydemokrata német kancellár, Helmut Kohl döntött úgy: folytatódjon a Marx/Engels-összkiadás körüli munka, egyikük sem téphető ki a német hagyományból. Igazi konzervatív gesztusként is lehet ezt értelmezni.

Daytonban a szerbek tettesek, a muzulmánok áldozatok, a bűntény pedig jog lett. Kiderült: a nemzeti ellentéteket meghaladó jugoszláv Bosznia csak a felszín volt. Mihelyt volt rá alkalom, az emberek titokban leszavaztak a nacionalista pártokra.

Miközben térségünkben a szocialista múltat szokás kritizálni, a közterek igazi rombolása, privatizációja, elgiccsesítése csak ez után következett be. Mindez jól látható az egykori Jugoszlávia példáján. Amikor szobrokról és a ledöntésükről gondolkodunk, ezt is figyelembe kell venni.

A koronavírus felvette a kapitalizmus jelenéhez idomuló pusztító, elmagányosító létformát. Kérdéses azonban, hogy meg tudjuk-e haladni a vírus mögötti mélyebb okokat. A spanyolnáthát például forradalmak és sztrájkok kísérték.