A baloldali-liberális ellenzék és a hozzájuk közel álló médiumok szigorúbb lezárásokat és oltási szabályokat szorgalmaztak, míg a korábban rendezvények betiltását követelő szélsőjobboldali Mi Hazánk lezárásellenes tüntetést szervezett és felszólalt a kötelező oltás ellen. A jelenség furcsa, de nemzetközi összehasonlításban sem ismeretlen. A pártok egymástól is különbözni akartak, a balosok lemaradtak a liberálisok mögött, a szélsőjobb pedig talált egy rést, ahova befurakodhat. De hogy jutottunk idáig? Ceglédi Zoltán politikai elemzővel és Alex Hochuli Brazíliában élő kutatóval néztük meg, hogyan mozogtak a pártok a járvány alatt.

Az identitáspolitikai vitákban megjelenő bal- és jobboldali ellentétek gyakorlatilag az egyenlőség és a szabadság szembenállásaként fordíthatóak le. Noha egykoron a baloldal is akart szabadságot, és a konzervatívok meg korlátoztak volna, az új szembenállás szerint a baloldal korlátozásokkal akar egyenlőséget, és a jobboldal egyenlőtlenség révén szabadságot.

Egy százalékkal és húszezer szavazattal már bárkiből parlamenti képviselő lehetett múlt szombaton Grúziában – ezt hozta a politikai kompromisszumból született új választási törvény. A grúz politika két tömbje tovább nyúzza egymást, de eközben a garnitúra romjain egy libertárius minipárt tűnt fel, akik újabbnál újabb közéleti trollkodásokkal irányítják magukra a közbeszéd figyelmét.

Szerette volna a libertárius eszméket elfogadottabbá tenni, politikai nyomást nem tapasztalt a szerkesztőségben, a közvélemény egy része pedig szerinte „benyelte”, hogy fideszes lap lett az Indexből. A laptól próbaideje alatt elbocsátott libertárius pártelnököt, Ecsenyi Áront kérdeztük az elmúlt heteiről, a kritikák kereszttüzében lévő szerkesztőség hangulatáról és kirúgása körülményeiről.