Ahhoz kétség sem férhet, hogy itt, Európában is háború zajlik, csak egészen másfajta háború. Ahhoz képest, ahogy a háborúk kinéztek, még talán szerencsésnek is mondhatjuk magunkat. Azonban ne felejtsük el, hogy a világban olyan háborúkat is vívnak még, amik ezrek életét követeli. 2021 három legtöbb áldozattal járó háborúját (Jemen, Etiópia és Mexikó) tekintettük át részletesebben az év végéhez közeledve, és tettünk egy óvatos előrejelzést, vajon 2022-ben is vívni fogják-e még őket.

Éppen a katasztrófa felelőseinek perét vezető bíró ellen tüntetett több siíta szervezet is, amikor gépfegyverre lőttek rá a menetet biztosító Hezbollah fegyvereseire ismeretlenek. Jelenleg teljes a káosz Bejrútban.

1920. szeptember elsején egy francia tábornok kiáltotta ki a független Libanont, amely a Közel-Kelet egyetlen keresztény többségű állama akart lenni. Az országot máig polgárháborúk, etnikai és vallási szakadékok jellemzik. Meg tud-e még élni újabb száz évet a Közel-Kelet egyetlen arab demokráciája?

Az augusztus elejei bejrúti robbanás a kormányt is bedöntötte. Az ideológiailag és vallásilag egyaránt megosztott politikai elit mostanra tudott megegyezni egy új miniszterelnök személyében. Hétfő este pedig már Emmanuel Macron francia államfő is megérkezett az országba. A miniszterelnök-keresés sikere és a francia elnöki látogatás nem véletlenül esik egybe. De kikre tud Macron támaszkodni a szövevényes libanoni politikában?

A helyi katolikus egyház kezdett el uszítani egy tabukat döntögető, helyi rockzenekar koncertje ellen, amit a szervezők biztonsági okokból töröltek is. Erre válaszul döntött úgy a Within Temptation, hogy akkor ők sem lépnek fel.