Az ázsiai ország valaha a bitcoin-kereskedelem központja volt, bár a külföldi szolgáltatók által szolgáltatott kriptovaluták régóta szürke zónás tevékenységnek számítottak. A legtöbb ezzel foglalkozó cég már négy éve áttelepült többségében Szingapúrba, amikor betiltották a rendes fizetőeszközök virtuálisra váltását, most azonban az egész rendszert illegálissá tette a kínai hatalom.
Salvadorban keddtől a dollár mellett a bitcoin is hivatalosan elfogadott fizetőeszköz. A kormány kritpto-ATM-eket helyez ki országszerte, ám a libertárius álomvölgy kiépülését némiképp beárnyékolják a magas szintű korrupciós vádak.
Tízezer eurós készpénzfizetési korlátozással, új hatóság felállításával és a kriptovaluták névtelenségének részleges megszüntetésével erősítené a pénzmosás és a terrorfinanszírozás elleni fellépést az Európai Bizottság. A szigorításnak 2024-től életbe kellene lépnie a tervek szerint, ám ehhez előbb az EP-nek és a tagországoknak is rá kell bólintania.
Egy nyertes lottószelvényt elhagyni sem kellemes, de egy San Francisco-i informatikus még rosszabbul járt. Már ígértek neki segítséget, de a pénze 10 százalékáról ahhoz is le kéne mondania.
Hiába keményített be Trump, a teheráni vezetés nem szándékozik felhagyni a kőolajexporttal. Az irániaknak több lehetőségük is van a szankciók megkerülésére: trükközhetnek barterüzletekkel és hajókkal is. De a döntő az lesz, hogy Kína, India és az EU mennyire hajlandó konfrontálódni az Egyesült Államokkal.