Már életbe is lépett az az Emmi-rendelet, amely alapján komplex ellenőrzéseket végezhetnek a rosszul teljesítő iskolákban. A jogszabály célja a lemorzsolódás csökkentése lehet, de a tanárok szakszervezetei inkább megfélemlítést és plusz adminisztrációt látnak benne. Eddig is voltak ellenőrzések az iskolákban, bár ezeknek kevés hatása lett. A részletek még nem ismertek, időbe tellhet, mire tényleg el tudják kezdeni az ellenőrzéseket.

Ahogyan korábban, most sem nézi jó szemmel a minden iskolában kötelező elektronikus napló üzemeltetője a diákok által a rendszerhez fejlesztett nem hivatalos mobilappokat. Ezúttal szerzői jogsértést állapítottak meg, a fejlesztők tiltakoznak.

Több hátrányos helyzetű térségben az egyetlen kiutat jelentik a nyomorból a Magyar Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott iskolák, amelyektől most forrásokat von meg a kormány, veszélybe sodorva ezzel a működésüket. Az állami rendszerből szinte biztosan kihullanának a speciális törődést igénylő gyerekek, ugyanakkor a MET-et vezető Iványi Gábor szerint olyan harcot vívnak, amelyben a vereség is elfogadható eredmény.

Pár napja egy jókora egyetemi hallgatói közösség jött létre online azért, hogy segítsenek a közoktatásban tanulóknak és tanítóknak a távoktatás megszervezésében. De miként hozták össze ezt az egyetemisták? Megkérdeztük az ötletgazdákat!

Kiépült iparággá vált mára a magántanári szolgáltatások rendszere, ami ráadásul szinte teljesen átláthatatlanul működik: szájról szájra terjed a szülők között, hogy kihez érdemes vinni a gyereket, és az órabért is zsebbe fizetik. De lehet, hogy pont a transzparencia hiánya a garancia a minőségre? Egyáltalán mennyi magántanár lehet a pedagógustársadalomban, mennyi az órabérük, és vannak-e opportunista csalók ezen a piacon? Beleástuk magunkat az oktatásügy árnyékgazdaságába.