A mostani járvány azzal a veszéllyel fenyegethet, hogy a megváltozott szokásaink miatt még inkább nyereségessé váló techcégek az államokkal összefogva szerezhetnek ellenőrzést felettünk.
A koronavírus-járvány felgyorsított és láthatóbbá tett folyamatokat, amelyek azonban már eddig is érlelődtek: lassuló gazdaság, megingott amerikai világhatalom, kínai politikai térnyerés. De mire erősít rá mindebből még inkább a mostani helyzet?
A nyugaton eddig megszokott politikai stabilitás jórészt azon alapult, hogy a társadalom nagy többsége elégedett volt az életszínvonalával. De mi lesz, ha a járvány után nem lesz tele a hűtő?
A jelenlegi válság nem lesz olyan súlyos, mint az 1929-es, mert minden adott, hogy újrainduljon a termelés és a fogyasztás. Egy akadály van: azok, akik a járvány ürügyén akarnák a világot megváltani.
A világjárvány világosan megmutatja, hogy fejlett, ipari társadalmaink egy olyan utópiára épülnek, ami fennmaradásunkat veszélyezteti. A történelmet azonban nem hajtják semmilyen vastörvények sem előre, sem hátra. Csak rajtunk múlik, milyen következtetéseket vonunk le, és hogyan cselekszünk.
A koronavírus felvette a kapitalizmus jelenéhez idomuló pusztító, elmagányosító létformát. Kérdéses azonban, hogy meg tudjuk-e haladni a vírus mögötti mélyebb okokat. A spanyolnáthát például forradalmak és sztrájkok kísérték.
Az Európai Uniónak jelenleg eleve nincs sok hatásköre ahhoz, hogy egy mostani járványra egységesen reagáljon. Milyen változásokra lenne szükség, és mennyire reálisak ezek?
Mi lesz a válság után? Elterjed a home office? Kevesebb lesz az alkalmi szex? Visszaszorul a globalizáció? Jön a feltétel nélküli alapjövedelem? Leszokunk a dohányzásról?
A mostani járvány csak még világosabbá tette, mennyire lemaradtunk már a szomszédos országokhoz képest is. De kérdéses, észreveszi-e a társadalom, hogy az Orbán-kormány csak kommunikálja az erőt.
Ezek a kategóriák is érdekelhetnek
18-as tartalom!
Ennek a cikknek a tartalma kiskorúakra káros lehet, csak akkor olvass tovább, ha elmúltál 18 éves.