Szokatlan jelenség a magyar közéletben: egy miniszter és egy ellenzéki EP-képviselő közös videóban támogat egy, az utóbbi által összerakott szakmai javaslatot.
Az interneten összegyűjtött aláírásoknak nincs jogi kötőerejük, a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokba ezek nem fognak beszámítani – Karácsonyék viszont ettől remélik a valódi aláírásgyűjtés gyorsítását. Már ha egyáltalán lesz népszavazás, amire maga Karácsony sem számít.
Hogyan kerültek az emotikonok a privát beszélgetéseinkből az utcára? Miért használnak a pártok emojikat a politikai kommunikációban? És hogyan csiszolódott a kormánykommunikáció úgy, hogy közben látszólag csak tovább butult?
Az Ipsos kutatása szerint a kormányzati kommunikáció volt a magyarokra nagy hatással akkor, amikor karácsonykor kerültük a szeretteinkkel való találkozást, és akkor is, amikor a legrosszabb járványügyi helyzetben nem tartottuk be a védekezési szabályokat.
Szerda estig volt ideje Jair Lapid ellenzéki vezetőnek összehozni egy Netanjahu-ellenes koalíciót, és úgy tűnik, sikerült. Az utolsó órában létrejött megállapodást nyolc izraeli párt írta alá a szélsőjobboldaltól a zsidó baloldalon át az iszlamistákig. A kormány – ha egyáltalán létrejön – csak kisebb csodák árán tudná kitölteni négyéves mandátumát, és az Orbán-Netanjahu-barátság ellenére nem biztos, hogy romlanának az izraeli-magyar kapcsolatok.
Az endometriózisban szenvedő nők életét alapvetően felforgatja a betegségük, és mire eljutnak a kellő műtétekig, könnyen lehet, már a lombikbébi-program sem képes segíteni nekik a gyerekvállalásban. Mindeközben a „családbarát kormány” választásra kényszerítette az érintetteket: vagy kifizetik a magánegészségügy többmilliós árait, vagy éveket várnak az állami ellátásra. A kormány egy rendelet megalkotásával egy csapással megoldhatná a problémát, ám erre november óta képtelen, és az ügyet tematizáló Szél Bernadett javaslata sem rendezné ezt.
Úgy néz ki, a Magyarországon élő-dolgozó-beoltott külföldiek nem kapnak hazai védettségi igazolványt, mint azt többen is elmondták közülük az Azonnalinak. Az uniós polgárok ilyen módon való hátrányos megkülönböztetése egyértelműen EU-jogba ütközik, de sem a kormány, sem a belügyminisztérium, sem az operatív törzs nem válaszol az ezt firtató kérdéseinkre.