Igaz-e a hír, hogy a sci-fi haldoklik? Hogy lehet, hogy a kultúrharc mai frontjainak először a fantasztikum lett a terepe? Merre ment a sci-fi az előző évtizedben, és miért lehet az, hogy a francia hadsereg is sci-fi írókat alkalmazva próbálja felfesteni a jövőt?

Alexander Somek bécsi jogfilozófus legfrissebb könyvében kíméletlenül leszámol a progresszív identitáspolitikával, különösen a nyelvpolitikai genderezést teszi nem csak filozófiai kritika, de maró gúny tárgyává. Akik azonban jobboldalról olvasnák egyetértőleg a művet, nagyon is csalódni fognak.

Cory Doctorow tavalyi technothrillerében nem csak az derül ki, hogy akárhol és akármikor lehallgatnak, hanem az is, hogy milyen módon lehet fellépni ez ellen.

Gazda Albert regényben rajzolta fel gyerekkora mikrokozmoszát, mi pedig elolvastuk, mire jutott.

Ilyen sem volt még: külön antológia született magyar horror- és weirdnovellákból. A Gabo SFF gyűjtéséből kiderül, hogy milyen félelmek mozgatják kollektív pszichénket: borzonghatunk idegen bolygók furcsa, intelligens tengereitől a társasházi lakásunkig mindentől.

Kelet és Nyugat között, úgy tűnik, örökké: Baráth Katalin új űroperájában a nyelvüket katonás társadalmukban megőrző magyarok az űrben is a szokásos dilemmák előtt állnak. De legképességesebb álmaiban is csak mászkál-e tovább két part között Űrkompország?

Andy Weir nagyot robbantott az előző évtizedben a Marson ragadt McGyverről szóló regényével. Harmadik könyve, A Hail Mary-küldetés nemcsak megugorja a világsiker könyv szintjét, de túl is lép rajta.

A Suszter, szabó, baka, kém alkotói állnak össze, hogy feldolgozzák a többszáz miniállamra szétesett Európában játszódó kémtörténetet.

A német Die Linke egykori frakcióvezetője leszámol azon „életmódbaloldallal”, amely identitáspolitikai kérdésekre cserélte az osztályharc ügyét. A kommunista politikus könyvében élesen bírálja a Zöldeket, a politikai korrektséget és a Friday for Future-mozgalmat is – és önelégülteknek nevezi a mostani baloldali véleményformálókat. De biztos, hogy jó a helyzetfelismerése, és nem csak a provokáció szándéka vezeti?

Sajnos az utóbbi évtizedben nem sok mély (és magas) írás jelent meg, amely efféle listába beilleszthető volna. De nemrég megjelent egy budapesti kiadónál az európai kultúra talán legfontosabb darabja, amit mindenkinek el kell olvasnia.