Fegyvert és felszerelést nem adtak, étel ha volt, megrohadt, a barátaid meghaltak, az állam pedig le se szar. Nagyinterjú a magyar származású, munkácsi Makabival arról, hogy milyen körülmények között kellett helytállnia a kelet-ukrajnai háborúban, mi olyat látott és tett, amiért nem tud aludni, és miért nem tud visszahelyezkedni korábbi életébe.

Az öt éve kitört kelet-ukrajnai háború hatására Ukrajnában kezdetét vette egy erőltetett ütemű ukránosítás, ami az orosz befolyással szembeni harcban teljesedett ki. A folyamat figyelmen kívül hagyta az ország félreeső szegletében élő magyar kisebbség érdekeit, akik ezért Magyarország felé fordultak segítségért. Ez viszont sok belső-ukrajnai szemében egyenlő a szeparatizmussal. Lehet-e valami igazság az aggodalmukban, és nem mindegy-e az egész, ha a magyarok úgyis elvándorolnak?

George Simion azt állítja, hogy megverték, de ez pont nem látszik az általa készített felvételen. Közben több román politikus is kiakadt, és a román ultrák állítólag a helyszínre készülnek.

India rakétacsapásokkal fenyegette meg Pakisztánt két repülőgépének lelövése miatt, mire Iszlámábád háromszoros válaszcsapást tervezett.

A Krím-félsziget mentén tapasztalható feszültség miatt megtiltották a belépést a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárságú férfiaknak.

Kellő akarattal és egy kis nyugati segítséggel nem elhanyagolható fejlődést produkált az ukrán államapparátus a konfliktus sújtotta keleti régiókban. Rájöttek, hogy a lakosság bizalmára is szükségük van, ha nem ők akarják a rövidebbet húzni Moszkvával szemben, úgyhogy az állam és az önkormányzatok nekiálltak szolgáltatni.

Mire lenne képes a Magyar Honvédség, ha váratlan támadást indítana ellenünk Ukrajna vagy Szlovákia? Mennyi idő után kényszerülnénk a megadás jegyében fehér zászlót lengetni az ukrán hadseregnek, és meg tudnának-e szorongatni minket a szlovákok? Az Azonnali szigorúan elméleti kalandozása egy véresen komoly téma körül, avagy csapataink harcban állnak: negyedik rész.