Miroslav Škoro szlavóniai énekes, aki rendszeren lép fel az usztasaszimpatizáns Thompsonnal, bejelentette: le kell váltani a pártalapú demokráciát, meg kell erősíteni a pártokkal és az oligarchiával szemben az államfői pozíciót. E feladatra pedig magát ajánlja. Az Azonnali bemutatja a legújabb horvát államfőjelöltet!

Zoran Milanović szociáldemokrata politikus 2015-ban, a menekültválság kellős közepén vesztette el a horvát kormányfőséget, és 2016-ban se tudta visszaszerezni. A nacionalizmussal és magyarellenes érzelmekkel is játszó politikus most visszatérne: bejelentkezett jelöltnek az év végi államfőválasztásra.

Áll a balhé Ljubljana és Zágráb között. Egy bosnyák hírportálon megjelent felvétel szerint egy befolyásos horvát katolikus pap a horvát kormányra hivatkozva akarta elérni: ne tudósítson egy szlovén tévé arról, miként hallgatta le a horvát titkosszolgálat a szlovén külügyet, és hogy miként segített szalafistáknak fegyvereket csempészni Boszniába.

Amint arról több magyar lap is beszámolt már: a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány néven futó kormányzati propagandavállalat Szlovénia és Macedónia után most a horvátoknál terjeszkedne. De ki is az az újságíró, aki miatt Orbánéknak megtetszhetett egy zágrábi tévé? Az Azonnali bemutatja Velimir Bujanecet és a Z1 TV-t.

Hiába öntött a Fidesz pénzeket a szlovén szélsőjobboldalba, délnyugati szomszédunknál a helyi Orbán Viktor, Janez Janša teljesen összeomlott. De Horvátországban, Szlovákiában vagy Romániában se kell a magyar kommunikációs exporttermék. Szlovénia példája bebizonyította: Habony pénze és a sorosozás máshol szart se érnek.

Szerbia és Horvátország is rákapcsolt a családtámogatásra. De melyik balkáni ország népessége nő még ma is?

Horvátországban az államfő váratlanul letért az eddigi orbánista, nacionalista útról. Rájött: ha jövőre is elnök akar maradni, nem csúszhat le teljesen a széljobbra. A nacionalisták már dühöngenek is ellene.

Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig a mostani választás se változtatott. Mi történt? És mi várható?

A horvát balliberális ellenzék szerint Orbán nézetei az országukra is veszélyt jelentenek. És azzal vádolják a kormánypártot, hogy nem eléggé európai. Főleg az isztriaiakat zavarja a magyar kormányfő hatása.

Hiába próbálná liberalizálni a HDZ-t a kormányfő és pártelnök Andrej Plenković, ha a köztársasági elnök közben folyton látványosan keresztbe tesz neki: Putyinnal parolázik, és szimbolikus ügyekben a keményvonalas egyházi lobbi mellé áll. A szintén HDZ-s Kolinda Grabar-Kitarović annyira kihúzta a gyufát, hogy pártja már azt fontolgatja, nem őt indítják a jövő évi elnökválasztáson.