A magyar kormány számára egyik legfontosabb aktuális uniós ügyben nemcsak az Európai Bizottságtól, de Berlinből is Orbán Viktornak kedvező hírek érkeznek.

Elszálló szénárak, erőteljes klímacélok és a kialakuló szénhiány miatt már a gazdaság 44 százalékát érinthetik a kínai áramkimaradások, melyek már az éves GDP-növekedést is visszavetik. Közben az emberek a leálló gyárak mellett kikapcsolt közlekedési lámpákkal és leálló mobilhálózattal szembesülnek, de a szolgáltatók azt ígérik, bővítik a beszerzést és megoldják a problémákat a fűtési szezonra.

Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.

Igyekeznek tisztábban termelni, de amíg más országok nem győzik tőlük venni a gázt, ők sem akarnak másból pénzt csinálni.

A nemzetközi szervezet felmérte, hol állnak az egyes EU-tagállamok a fenntarthatósági fejlődési célok elérésben, hazánk huszonegyedik az huszonnyolcból.

Ursula von der Leyennel találkozott Andrej Babiš, és megváltozott a véleménye a klímasemlegességről.