Pszichológiai témájú kiállítás nyílt a Budapest Art Brut Galériában. Azonban nem szokványos módon. A szervező Mélylevegő Projekt Magyarországon eddig kevéssé ismert Photovoice technikával igyekszik felhívni a figyelmet a depresszióra.

A képeket leszaggatták vagy oroszbarát feliratokat írtak rájuk.

Ljubov Nepop annak a kiállításnak a megnyitóján beszélt amelyik háborús túlélők képeiből nyílt Budapesten a Móricz Zsigmond körtéren.

Újbuda és a fővárosi önkormányzat civilek fényképeit válogatta ki a kiállításra, az eseményt Ukrajna magyarországi nagykövete, Ljubov Nepop nyitja meg.

A Nemzeti Kulturális Alap 15 milliós támogatásából hirdettek történelmi plakátkiállítás-pályázatot kormányközeli zsűritagokkal. Az ARC szervezője szerint a pályázati kiírásuk egy részét is tőlük másolták, míg ők már meg sem próbálnak pályázni az NKA-hoz.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák. A művész szerint neki joga van elmondani az igazságot, a múzeum viszont – az intézményt ért kritikák miatt – nem vállalja, hogy a továbbiakban levetítse a videót.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

Az olcsó szexuális utalások után jelezném, hogy egy párizsi látványosságról van szó. Olyanról, ami végre tényleg új dimenzióba próbálja helyezni a képek befogadását.

San Francisco után Európában először Frankfurtban látható a sok vitát kiváltó kiállítás a muszlim divatról. A kiállítás azt mutatja meg, hogy miként jelennek meg akár a nyugati divattendenciák az iszlám által előírt női öltözeten is. A kritikusok szerint azonban nem lett eléggé hangsúlyozva: nem mindenki csak divatból, szabad akaratból öltözködik az iszlám előírásai szerint.

Hogyan kapcsolódnak egymáshoz az idilli tájak a nagyvárosi technikai túlfűtöttséggel? Mi az a poszthumán alkímia? Hogyan fogunk harminc év múlva nézni a jelenünkre? Kömlődi Ferenc és Tamás Weronika kiállítása ezzel foglalkozik: megnéztük magunknak, és kifaggatuk az alkotókat.