Egy szerdán megjelent könyvben Ferenc pápa egy neves olasz kommunista gasztromozgalmárral többek között a nemi élet gyönyöreihez hasonlítja a jó ételt – mindkettő „isteni”.

Cseh Péter Mihály szerint a papi egyedüllét olyan defektus, ami önzést és szenvedélybetegségeket okoz. Hogy ne így legyen, a felfüggesztését kockáztató lelkipásztor a cölibátus alóli felmentést is engedélyezné.

Tadevusz Kondruszievics érsek Lengyelországból tért volna haza, de a határon indoklás nélkül megtagadták tőle a belépést. Közben új ellenzéki párt alakult, és rögtön tömeges sztrájkra buzdítja a belaruszokat.

1870 júliusában fogadta el az első vatikáni zsinat, hogy a pápa hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen. A teológiai tézis nemcsak egyházszervezeti, de politikai jelentőséggel is bírt, a pápa számára még inkább biztosította az európai katolikusok feletti, az adott országaik felett átnyúló kontrollt. De sokaknak az egyházban se tetszett a dogma, a dogmát ellenzők táborát egy szlavóniai püspök vezette.

Elsősorban a jelenlegi pápával kritikus katolikus egyházi vezetők adtak ki nemrég egy nyílt levelet, amiben kétségbevonják a vírus súlyosságát. Szerintük a járványhelyzetet arra használják bizonyos „hatalmak”, hogy „egy világkormányt” állíthassanak fel.

Rendkívüli pápai dekrétum hirdette ki, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén gyónás nélkül is teljes bűnbocsánatot nyernek a koronavírusban megfertőződött emberek.

A katolikus egyház egyelőre semmilyen korlátozásban nem gondolkozik a misézés terén a koronavírus miatt, a protestánsok viszont igyekeznek betartani a százfős létszámkorlátot.

A katolikus egyházfővel trollkodva, rózsafüzért morzsolgatva kívánt boldog új évet a politikus.

Noha sokak számára valamiféle középkori maradiságnak tűnik, a pápák tévedhetetlenségét százötven éve mondta ki az első vatikáni zsinat. Nem holmi maradiság, hanem a korszak kihívásaira való válasz volt a cél. Az, hogy a katolikus egyház a nemzetállamokkal és nacionalizmussal szemben meg tudta őrizni a függetlenségét, sokban ennek köszönhető.