Miután a nemzetbiztonsági jellegű megfigyelés lényegében bárhogy törvényes, az egyetlen valódi jogorvoslat, ha az érintett perel. Több olyan ügy van folyamatban, amelyek még a Pegasus-botrány előtt eljutottak a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Tömeges perek az Azonnalinak nyilatkozó jogászok szerint azonban nem várhatóak: hiába kimutathatók a kémfegyver nyomai a telefonokban, ha nem egyértelmű, ki áll a lehallgatás mögött.

A védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők intézményes megkülönböztetése nem csak az arányosságot, de a puszta észszerűséget is nélkülözi, hiszen az őszinél sokkal kedvezőbb járványügyi számok mellett vezetnek be sokkal súlyosabb, diszkriminatív jogkorlátozást, pusztán egy közvélemény-kutatásra, a nemzeti konzultációra mutogatva. Emiatt az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulok.

Szombat óta igénybe vehető egy csomó szolgáltatás, de csak védettségi igazolvánnyal. Vannak, akik hetek óta megkapták az oltást, mások igazoltan átestek a betegségen, mégis hiába várják az igazolvány megérkezését. Karsai Dániel ügyvéd segítségével mutatjuk, mit tehetnek annak érdekében, hogy érvényesítsék a jogaikat.

Beadványban kérik, hogy a testület semmisítse meg az április 27-én elfogadott közvagyonátmentő alapítványi törvényt. A hat ellenzéki párt szerint meg kell állítani az ország kifosztását, ezermilliárdos közvagyonról van szó.

Miért aggályos alkotmányjogi szempontból a veszélyhelyzet bevezetése? Mit kellene tenniük az ellenzéki parlamenti képviselőknek, és mit tehetnének az állampolgárok? Van-e mércéje annak, hogy meddig tarthatók fenn a jogkorlátozások? Karsai Dániel jogásszal, alkotmányjogi és emberi jogi ügyekre szakosodott ügyvéddel beszélgettünk a veszélyhelyzet bevezetésének első évfordulóján.