1870 júliusában fogadta el az első vatikáni zsinat, hogy a pápa hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen. A teológiai tézis nemcsak egyházszervezeti, de politikai jelentőséggel is bírt, a pápa számára még inkább biztosította az európai katolikusok feletti, az adott országaik felett átnyúló kontrollt. De sokaknak az egyházban se tetszett a dogma, a dogmát ellenzők táborát egy szlavóniai püspök vezette.
Noha sokak számára valamiféle középkori maradiságnak tűnik, a pápák tévedhetetlenségét százötven éve mondta ki az első vatikáni zsinat. Nem holmi maradiság, hanem a korszak kihívásaira való válasz volt a cél. Az, hogy a katolikus egyház a nemzetállamokkal és nacionalizmussal szemben meg tudta őrizni a függetlenségét, sokban ennek köszönhető.