Arról, hogy vádat is emelnek-e a hivatalát járvány berobbanása előtt nem sokkal elhagyó Agnès Buzyn ellen, egy ellentmondásos megítélésű bíróság fog dönteni.

Szerdán tárgyalták a Szegedi Járásbíróságon a hódmezővásárhelyi hackertámadás ügyét, amelyben ifj. Rapcsák András, a néhai polgármester fia, az önkormányzati vagyonkezelő egykori vezetője vádlott. Ítélet azonban még nem született, a bíróság új tanúkat és több bizonyítékot kért.

Példátlan módon az egész városra változtatási tilalmat rendelt el tavasszal a győri fideszes polgármester, mivel úgy ítélte meg, hogy a városháza nem szólhat bele eléggé abba, mi épüljön a városban. A Kúria ugyan elkaszálta a senki szerint sem ideális megoldást, de az önkormányzatok csökkenő autonómiájának problémája továbbra sem oldódott meg.

Még a Szovjetunió felbomlásának idejében született az az egyezmény, mely alapján a Mátrai Erőmű korábbi tulajdonosa kétmilliárd euróra perli a holland államot szénerőműve védelmében. Az Európai Unió Bírósága csütörtöki döntésében azonban az uniós joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a chartát, ám ez csak az EU-n belül érvényes.

Nem volt egyértelmű, pontosan mire használják az adatokat, ezért az uniós adatvédelmi rendelet történetének második legnagyobb bírságát szabta ki rájuk az ír hatóság, a tulajdonos Facebook fellebbez. Az ügy azért jelentős, mert a cég az EU-s országokba Írországból szolgáltat.

A jogerős ítélet szerint nem ütötte meg, de lelökte a székről Sallai Hadházyt azon az ominózus etikai ülésen. Sallai ügyédje szerint nem látszott a volt képviselő keze a döntő kamerafelvételen, Hadházy szekunder szégyent érez és visszautasítja, hogy magát vetette volna le a székről. A felek hazugsággal vádolják egymást.

Sztójay Döme altábornagy 1944-ben mintegy fél évig volt miniszterelnök, ezalatt gyakorlatilag kérdés nélkül kiszolgálta a megszálló német csapatokat. Ekkor indult meg a magyarországi zsidók gettósítása és deportálása, emellett pedig növelték a keleti fronton harcoló magyar katonák számát. A háború után a népbíróság Sztójayt golyó általi halálra ítélte. Pere azonban nemcsak róla, hanem az egész Horthy-korszakról szólt.

Alexander Somek bécsi jogfilozófus legfrissebb könyvében kíméletlenül leszámol a progresszív identitáspolitikával, különösen a nyelvpolitikai genderezést teszi nem csak filozófiai kritika, de maró gúny tárgyává. Akik azonban jobboldalról olvasnák egyetértőleg a művet, nagyon is csalódni fognak.