A korábbi Munkáspárt-tag, Corbyn-szövetséges Ken Livingstone szerint a „zsidó szavazatok nem segítettek” a párt esélyein.
Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!
Ha Európában eddig nem vették volna észre: a brexit körüli komédia nem más, mint maga a demokrácia. Boris Johnson győzelme után mindenesetre nemcsak az egyértelmű, hogy felesleges lenne második brexitnépszavazást tartani, hanem az is, hogy a jobboldal már megint sikeresen épített az identitásharcra, hogy megakadályozza a gazdagellenes többség összeállását.
A pártelnök azért lemondásával megvárja, amíg a Labour rendezi sorait.
Az első exit poll szerint Konzervatívok nagyot nyertek a brit előrehozott parlamenti választásokon, így semmi elvi akadálya nincs, hogy a britek január 31-ig kilépjenek az EU-ból. De miért volt szükség egyáltalán választásra, hogyan zajlott a kampány, és hogy lehet, hogy a brexit a kilépés után akár még 2022-ig is velünk maradhat? Gyorselemzés!
Csütörtök van, választanak a britek, eldőlhet a szigetország sorsa. Egy gendersemleges pingvin tegnap megjósolta, hogy a baloldal nyer, de mit mondasz te?
A Munkáspárt miniszterelnökjelöltje ellen a brit zsidó közösség vezetője kampányolt, de Corbyn sokadszorra sem akart elnézést kérni.
Ugyanakkor nemcsak a brexit osztja meg a briteket, hanem az életkoruk is: a 40 év alattiaknál tarol a baloldal, efölött viszont inkább a Konzervatívokat választják az emberek.
A brit Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt vitázni akartak Boris Johnsonnal és Jeremy Corbynnal, de nem hívták meg őket. Hiába reklamáltak.