Szerintük Orbán fasiszta praktikákat tanulhat el Bolsonarótól.
Folyik Jair Bolsonaro brazil elnök budapesti látogatása előtt Vlagyimir Putyinnal találkozhat majd – tudta meg az Azonnali. A lengyel elnöknek viszont információink szerint túl radikális lehet brazil kollégája oltásellenes nézetei miatt.
2020 végén voltak bizonyos sejtéseink 2021-ről, hogy lesz majd koronavírus, a gazdasági nehézségek sem szűnnek meg, lesznek utcai demonstrációk és a migráció sem áll le hirtelen. Az idei év végén azonban látszik, hogy Latin-Amerikában többek között ezek az események sem minden meglepetés nélkül mentek végbe. De hogyan is nézett ki 2021 Latin-Amerikában, és milyen fejlemények várhatóak 2022-re?
Egy év Covid-19-mizéria után Brazíliában rosszabb a helyzet, mint valaha, Chile világviszonylatban is eminensen olt, míg máshol vakcinabotrányok borzolják a kedélyeket. Bejelentkezett Bolsonaro riválisa, Kolumbiában tartózkodási engedélyt kapnak az illegálisan ott élő venezuelaiak. Latin-Amerikában nagyon nem látszik még a pandémia vége.
Mexikóvárostól Buenos Airesig a koronavírus elleni tömeges oltásra készül mindenki. A latin-amerikai országok ugyan egyeztetnek egymással, de külön-külön szerzik be a vakcinát. Mindenki úgy, ahogy tudja. Egyelőre nagy a késés és a káosz, és úgy tűnik, egész 2021 erről fog szólni. Pláne, ha lesz elég oltóanyag. Oltási terveik mindenesetre vannak.
Pénzbüntetést kapott a Facebook a brazil legfelsőbb bíróságtól, mert korábban nem tett teljesen elérhetetlenné egyes Jair Bolsonaro brazil elnököt támogató fiókokat.
A járvány súlyosságát tagadó brazil elnök már napok óta tüneteket mutatott.
Dél-Amerikában még nagyon nem látszik a járvány vége.
Akkora már a hőség a koronavírus-járvány legújabb epicentrumává vált Dél-Amerikában, hogy nemcsak az emberek, hanem a politikusok agya is felforr. A térség vicces fiúja, a Venezuelát vezető szélsőbalos Nicolás Maduro Kolumbia jobboldali elnökét vádolja azzal, hogy a Venezuelába hazatérő emberekkel akarja megfertőzni szegény, leharcolt országát a koronavírussal.
Jair Bolsonaro eddig nem vette komolyan a koronavírus jelentette fenyegetést, mindeközben São Paulo polgármestere már a város egészségügyi intézményeinek összeomlásától tart.
Magyarokkal a fedélzeten újabb mentőjárat repült el Európába, 35 ezer venezuelai tért haza, nagyvárosi peruiak az Andok felé tartanak. Mompoxban rengett a föld, árubőség az Exito szupermarketben. Van még remény: egy 19 éves agydaganatos bogotái egyetemista felépült a koronavírus-betegségből.
Miért hamis a magyarok képe Kolumbiáról? Hol vált pokollá az élet Dél-Amerikában a járvány miatt? Miért lakoltatják ki a venezuelaiakat? Kömlődi Ferenc Kolumbiából jelentkezik, ahol a kijárási tilalom szintet lépett: már csak bizonyos napokon szabad utcára lépni.
„Más influenzákban még többen halnak meg, mint ebben” – mondta Jair Bolsonaro, majd pár nap múlva már neki is pozitív lett a koronavírus-tesztje.
Várj ki, amíg meg nem találod az igazit: ezzel kampányol hamarosan a brazil kormány, a cél a nem kívánt tiniterhességek számának csökkentése.
Olaszország most ellenzékbe kényszerült egykori belügyminisztere szerint 2020-ban ő lesz a miniszterelnök, mert már mindenkinek elege van a baloldali kormánykoalícióból.
A támadók nem hagytak utalást arra, hogy tettüket a film miatti felháborodásból követték volna el, de maguk a filmkészítők sem gondolnak más motivációra.
Brazíliában ma már az emberektől kell kunyerálnod, ha az LMBTQ-ról vagy a színesbőrűekről akarsz filmet készíteni.
A brazil elnök tett kicsit róla, hogy ne csak a 16 éves klímaaktivistáról szóljon a New York-i ENSZ-buli.
Az Orbán-átok mostanában a közeli szövetségeseire hat: ki lehet a következő HC Strache és Matteo Salvini után?
Ez jókora növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, a brazil államfő szerint egy amazonasnyi területet viszont nem lehet felügyelni.
Sikerülhet túllépni Jair Bolsonaro és Emmanuel Macron szappanoperákba illő üzengetésén, és elkezdhetik felhasználni a pénzt.
A világ legfejlettebb országai technikai és pénzügyi tervet állítottak össze a tüzek megfékezéséhez.
Az apokalipszispornóban tomboló ökopszichopata mentalitás tulajdonképp nagyobb csapás az emberiségre nézve, mint a klímakatasztrófa, ami „csak” kívülről fenyeget minket, míg ez a hozzáállás belülről öli meg a lelket – illetve azt, ami még maradt az ember lelkéből. Az égő erdők képeit úgy osztjuk meg, hogy közben nem gondolunk a bennük elégő állatok millióira, és egy csomóan leszavaznak olyan ökopszichopatákra, mint Trump vagy Bolsonaro.
Argentína csúcsfocistája még mindig nem tudja megemészteni, hogy Brazília kiejtette őket az elődöntőben, szerinte ugyanis nem is hagyták őket továbbmenni.
Egy kis ország is állhat világszerte példaértékű kezdeményezések élére. Nem, ezúttal nem az orbáni migrációs gyűlöletpolitika terjedéséről van szó. Miközben tele vannak a hírek globális klímasiránkozással, világvége-hangulattal, szinte fel sem tűnik, amikor valahol konstruktív megoldásokat, valódi alternatívákat is találnak a válságra. Például amikor a mindenható GDP mellett a polgárok testi-lelki egészsége is sikermutatóvá válik.
Ezen felül a szocializmussal, a túlméretes állammal is szakítana Jair Bolsonaro brazil elnök, aki a bűnözés terjedését a fegyvertartás liberalizációjával állítaná meg.
A történelem idén sem állt meg, sőt. Bebetonozta hatalmát Kína elnöke, az USA elnöke továbbra is porcelánboltba beszabadult elefántként viselkedett, megismerhettük Judith Sargentini nevét, és miközben Merkel megkezdte a taktikus visszavonulását, populista kormánya lett Olaszországnak. Az Azonnali összeszedte a legfontosabb külpolitikai eseményeket 2018-ból.
Egész mozgalmasan kezdődött ez a rövid hét.