iszlám
Folyamatosan csökken a burkát betiltani akarók száma Svájcban, pedig muszlimok is támogatják
Folyamatosan csökken a burkát betiltani akarók száma Svájcban, pedig muszlimok is támogatják

Svájcban vasárnap három kérdésről is lesz népszavazás. A legnagyobb viták a burkák betiltását övezi. Miközben pár hónapja még a lakosság kétharmada támogatta az ötletet, mostanra a két tábor közötti verseny annyira szorossá vált, hogy a végén még a burka betiltásának ötlete el is bukhat.

Macron nagyobb ellenőrzést akar a muzulmánok felett, a szélsőjobb támogatja, a kommunisták ateizmust kiáltanak
Macron nagyobb ellenőrzést akar a muzulmánok felett, a szélsőjobb támogatja, a kommunisták ateizmust kiáltanak

A francia államfő még a múlt évben jelentette be: harcot indít az „iszlám szeparatizmus” ellen, azaz kötelezni fogja a franciaországi muzulmánokat a köztársasági értékek elfogadására. Az ügy kapcsán egyik minisztere a baloldalt is iszlamizmussal vádolta meg. Az új törvény szigorúbb ellenőrzést ír elő a muzulmánok kapcsán – azonban a szöveggel se a szélsőbal, se a konzervatív ellenzék nem elégedett. A szélsőbal Ferenc pápát idézve ateizmussal vádolja Macront.

Miért nem illiberális az illiberális bezzegország?
Miért nem illiberális az illiberális bezzegország?

Szingapúr, a dúsgazdag délkelet-ázsiai városállam különleges hibrid rendszer. A népszerű olvasat ellenére sem illiberális, de nem is demokrácia; erős és atyáskodó az állam, neoliberális a gazdaságpolitika, elenyésző a korrupció, adóparadicsom. A békés trópusi multikultiban csúcstechnológia és hagyomány tökéletesen kiegészíti és erősíti egymást. Elmondjuk, pontosan hogyan!

Jön a francia iszlám?
Jön a francia iszlám?

Értékchartát íratna alá a franciaországi imámokkal Emmanuel Macron, hogy megszabadítsák a mecseteket a külföldi befolyástól. Ebben szerepelne például az állam és egyház szétválasztása és a nők egyenjogúsága is. A chartán a különböző franciaországi iszlám szervezetek máris összevesztek, a törökök inkább ki is hátrálnának az egészből.

Kilenc jó könyv 2020-ból, amit jövőre is érdemes elolvasni
Kilenc jó könyv 2020-ból, amit jövőre is érdemes elolvasni

Muszlimokról, románokról és világvégéről is olvasott idén az Azonnali szerkesztősége. Utóbbiról ráadásul nem is a koronavírus-járvány kapcsán! Ajánlunk kilenc könyvet, amit érdemes volt idén elolvasni és jövőre is érdemes lesz: ha marad még egy darabig a lockdown, lesz is időd rá.

Rendőrségi akciók jönnek 76 francia mecsetben
Rendőrségi akciók jönnek 76 francia mecsetben

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Charlie Hebdo 50: nevettek már De Gaulle-on, a zsidóvá lett Sarkozy-fiún és sokat Mohameden
Charlie Hebdo 50: nevettek már De Gaulle-on, a zsidóvá lett Sarkozy-fiún és sokat Mohameden

Ötven éve jelent meg a Charlie Hebdo első száma: eleve egy politikai cenzúra miatt kellett elindítani. Kezdetben az újbaloldal legfontosabb hangja volt, 1981-re azonban becsődölt. 1992-ben indult újra, azóta főleg az iszlámellenesség vagy az antiszemitizmus vádjaival kell megküzdeniük.

Miért van ennyi bosnyák külföldi harcos?
Miért van ennyi bosnyák külföldi harcos?

A szeptember 11-ei merénylet után elterjedt nézet szerint Bosznia-Hercegovina a dzsihádista terrorizmus egyik melegágya. A narratíva szerint a kilencvenes évek sérelmei, az 1995-ös daytoni megállapodással létrejött bonyolult és gyenge államszervezet és az országban együttélő bosnyák, szerb és horvát közösségek közötti feszültségek kiváló lehetőséget biztosítanak a terrorista hálózatok terjeszkedésére. Az adatokat megnézve azonban azt láthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina nem emelkedik ki a terrormerényletek számában, viszont Európában a vezetők közé tartozik a külföldre utazó terroristák relatív számában. A bosnyák terroristák tehát nem otthon, hanem külföldön szeretnének robbantani, ez viszont aggodalommal tölthet el minket több szempontból is.

Miért áll ki a józsefvárosi alpolgármester egy francia vitában a muzulmánok mellett?
Miért áll ki a józsefvárosi alpolgármester egy francia vitában a muzulmánok mellett?

Franciaországban Macron elnök kemény támadást intézett a laicizmus, azaz az állam és az egyház szétválasztásának nevében az iszlám ellen. Oktatási minisztere egyenesen „iszlamo-baloldalnak” nevezi azon kutatókat, akik az muzulmánokat érintő elnyomásra mutatnának rá. A kirobbant vita a francia baloldalt is megosztja. A tiltakozók nyílt levelét Erőss Gábor szociológus, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere is aláírta. Megkérdeztük, miért.

Techet Péter
Jelent-e ma az iszlám ugyanolyan veszélyt, mint egykoron a katolicizmus?

Miközben a katolicizmus jelentősége lecsökkent – bár szigorúan csak Franciaországban van elválasztva az államtól –, az iszlám erősödése jelent új kihívást a szekuláris állam hívei számára. Az iszlámot is vissza kell szorítani? Vagy ezen antiiszlamista laicizmus mögött csak a szélsőjobboldal fogalmazza magát újra?

1 2 3 4