A német Die Linke egykori frakcióvezetője leszámol azon „életmódbaloldallal”, amely identitáspolitikai kérdésekre cserélte az osztályharc ügyét. A kommunista politikus könyvében élesen bírálja a Zöldeket, a politikai korrektséget és a Friday for Future-mozgalmat is – és önelégülteknek nevezi a mostani baloldali véleményformálókat. De biztos, hogy jó a helyzetfelismerése, és nem csak a provokáció szándéka vezeti?

Az amerikai viták Közép-Európát is elérték, de itthon gyakorlatilag csak a szélsőséges álláspontokat importáltuk, így az eseményeket vagy követendő forradalomként, vagy mindenképpen káros folyamatként értelmeztük. Magyarország nem gyengül, hanem erősödik, ha a nyugatiságunk nem a nyugati minták és mozgalmak automatikus átvételében teljesedik ki, hanem az önálló gondolkodásra és szabad útkeresésre való törekvésünkben.

Az identitáspolitikai vitákban megjelenő bal- és jobboldali ellentétek gyakorlatilag az egyenlőség és a szabadság szembenállásaként fordíthatóak le. Noha egykoron a baloldal is akart szabadságot, és a konzervatívok meg korlátoztak volna, az új szembenállás szerint a baloldal korlátozásokkal akar egyenlőséget, és a jobboldal egyenlőtlenség révén szabadságot.

Április 1-jén adták át a ferencvárosi BLM-szobornak nevezett 100 centiméteres műanyag köztéri alkotást, ami két hétig állt volna ott. Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere az Azonnalinak arról beszélt, a szobor ellen tiltakozók csinálnak politikát az egészből, míg a Mi Hazánkot vezető Toroczkai László arról beszélt: Baranyinak inkább a szobor helyszínének rendes füvesítésére kellene pénzt és energiát fordítania. Videó!

A francia államfő azt kezdeményezte, hogy nagyobb nemi, szexuális és „faji“ diverzitás jelenjék meg a francia települések köztereinek, utcáinak neveiben. A felkért szakértői bizottság a héten tette le a javaslatait az asztalra: több, mint 300 olyan személyt javasolnak, akik jobban kifejeznék a francia történelem és társadalom diverzitását. Magyarok közül is válogathatnak ezentúl a francia polgármesterek a közterek elnevezésekor.

A francia elnök még csak az iszlám válságáról beszélt tavaly ősszel. Oktatási minisztere már az egyetemi baloldali világot vádolra meg iszlamizmussal. Az egyetemügyi minisztere pedig még tovább ment: államilag tiltaná, hogy az amerikai identitáspolitikai elméletek megjelenhessenek a francia kutatók között. Minderre Marine Le Pen is csak annyit tudott mondani: támogatja a javaslatot.

A huszonhároméves ötletgazda szerint szakítani kell azzal, hogy a király többet ér, mint a dáma, mert azt üzeni, hogy a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak.