Facebookra annyit posztolt, szerinte „Magyarország biztos pont” a számtalan válságot átélő világban. Hangsúlyozta még, hogy a védőoltások működnek, ezért működik az ország is.
Egyre gyakrabban hallani a kormánypárt képviselőit az EU-ból való kilépés mellett érvelni, még a pénzügyminiszter Varga Mihály is megpendítette ennek lehetőségét, mert szerinte Magyarország az évtized végére az EU nettó befizetője lesz, és úgy már nem biztos, hogy megéri bentmaradnunk. Utánajártunk, hogy ez előfordulhat-e, és hogy tényleg nem éri-e meg akkor is EU-tagnak lenni.
Európai jobboldali napilapok vezércikkei is bírálják Budapestet és Varsót az EU-büdzsés vétóval való fenyegetés miatt. Azt kérik kormányaiktól: ne engedjenek a magyar-lengyel nyomásnak. Van olyan újság, amely szerint a helyreállítási alapra nem csak ezen két kelet-európai állam jelenthet veszélyt, és van olyan is, amely már a huxitot emlegeti.
Merész elmélettel állt elő egy holland egyetem jogászprofesszora. Christophe Hillion szerint a jogállamiság aláásása miatt EU-s szinten kereszttűzben álló Magyarország és Lengyelország gyakorlatilag kinyilvánította, hogy nem akar az EU tagja lenni, hiszen nem tartják be a tagságból fakadó kötelezettségeket, szóval jöhet a huxit és a polexit. Mennyire elrugaszkodott ez az ötlet, és jogállami, demokratikus lenne-e egy ilyen megoldás? Interjú Hillionnal.
A britek kilépésével az EU-ban már csak Írország és Málta lakóinak anyanyelve maradna az angol. Ideje hát levetkőzni az angol nyelvi dominanciát, és igazi, európai szavakat találni a brexitre! De miket?