Mennyire hiányos a fantasztikus irodalom hazai kánonja? Ebben a hónapban jelenik meg Octavia E. Butler klasszikus sci-fije, a Hajnal. Ennek nyomán összeszedtünk még négy olyan sci-fi- és horrorírót, aki megérdemelné végre, hogy megjelenjen magyarul, vagy hogy életművét gondos kezek fordítsák le újra magyarra.
A rendszerváltásig alig jelenhetett meg Magyarországon, mára mégis rendkívül aktív rajongótábora van hazánkban is a horror egyik atyjának, H. P. Lovecraftnek. Mi a vonzereje az ember jelentéktelenségét hangsúlyozó kozmikus horror megalkotójának, és mire készülnek idén a szerző hazai hívei? Könyves Kálmán utánajárt.
Sorban a sokadik csodálatos évet zárja idén a magyar fantasztikus irodalom: idén is nehezen lehet kiválogatni a rengeteg science-fiction-, fantasy- és a horrormegjelenésből a legjobbakat. Mi azért tettünk rá egy próbát.
Az év legizgalmasabb fantasztikus novelláskötetének egy darabja vált ingyenesen elérhetővé: a szerző, Veres Attila a hajléktalanok helyzetére hívja fel a figyelmet.
Időutazásos sci-fi, apokaliptikus horror és kemény rendőrségi thriller: a híres rendező, Neill Blomkamp írótársa, Tom Sweterlitsch megírta az év egyik legizgalmasabb fantasztikus regényét.
Hazugságból épített város, háborúzó mesterséges intelligenciák, fonák Magyarországok: közös múltunk, jövőnk és egykori legendáink tűnnek fel a magyar fantasztikus irodalom közelmúltjának legfontosabb antológiájában.
Hány Oscart kapott Alfred Hitchcock? És David Cronenberg? Na? Hát egyet se! De vajon miért?
Új verseskötet Szabó T. Annától és Simon Mártontól, különleges válogatás Jorge Luis Borgestől, kisregényválogatás Joe Hilltől, és egy csokor novella a legjobb magyar fantasztikus íróktól. Ezen túl Shirley Jackson egy kísértetházba, Kim Stanley Robinson a Holdra, Dragomán György pedig a múltba, a jelenbe és a jövőbe kalauzol minket. Könyves Kálmán huszonhét könyvet ajánl októberre!
Csigává változó iskolások, spirálformáktól megőrülő emberek, félelem, rettegés és borzongás. Ki gondolta volna, hogy még az Írók Boltjában is árulnak obskúrus japán horrormangákat? Pedig így van, ráadásul nem is akármilyeneket: Junji Ito japán rajzoló Uzumaki című kiakasztó, ugyanakkor gyönyörű képregényét érdemes kézbe venni.
Magyarországon alapvetően vizuális műfajként tekintünk a horrorra, pedig a fiktív ijesztegetésnek évszázados irodalmi hagyománya van. Bár a kánon itthon nagyrészt ismeretlen, Stephen Kinget rendületlenül olvassák magyarok, a tavalyi év legmeglepőbb könyvsikere pedig egy magyar szerző, Veres Attila horrorregénye volt. Miért jó nekünk, ha félünk?