Hétfőn 400 forint is volt az euró, és bár a forint a régiós társaival együtt gyengült, azok nem zuhantak ekkorát. Utánajártunk, mi az oka ennek.

Egyre gyakrabban hallani a kormánypárt képviselőit az EU-ból való kilépés mellett érvelni, még a pénzügyminiszter Varga Mihály is megpendítette ennek lehetőségét, mert szerinte Magyarország az évtized végére az EU nettó befizetője lesz, és úgy már nem biztos, hogy megéri bentmaradnunk. Utánajártunk, hogy ez előfordulhat-e, és hogy tényleg nem éri-e meg akkor is EU-tagnak lenni.

Tízezer eurós készpénzfizetési korlátozással, új hatóság felállításával és a kriptovaluták névtelenségének részleges megszüntetésével erősítené a pénzmosás és a terrorfinanszírozás elleni fellépést az Európai Bizottság. A szigorításnak 2024-től életbe kellene lépnie a tervek szerint, ám ehhez előbb az EP-nek és a tagországoknak is rá kell bólintania.

A Magyar Nemzeti Bank június végén tízéves trendet megtörve kezdett kamatemelési ciklusba, a frankfurti Európai Központi Bank csütörtökön majd’ 20 év után változtatott az inflációs stratégiáján. Utánajártunk, miért teszi ezt, és lesz-e hatása a magyar gazdaságra is.

Matolcsy György szerint a magas infláció a válságból való gyors kilábalás árnyoldala, ezt fogják visszaszorítani azzal, hogy tíz év után kamatemelési ciklusba kezdett a Magyar Nemzeti Bank. Elmagyarázzuk, miért ez a válasz az inflációra, és hogy egyáltalán miért van infláció.

Már a legkisebb boltoknak is kell biztosítaniuk a bankkártyás fizetést, és a koronavírus-járvány is dobott az elektronikus fizetési formák régóta tartó terjedésén. De kiszorulhat-e végleg a készpénz? Miért tart ebbe az irányba a világ és milyen akadályai vannak a készpénz eltűnésének? Közgazdászokkal jártunk utána.