Legalább 18 ember vesztette életét, az ukrán elnök terrorcselekménynek minősítette a támadást.
Az Európai Bizottság elnöke szerint működnek a szankciók.
Kérdés, hogy ki szeretne majd részesülni belőle, ha kínaiak kellemetlen kérdés nélkül adják a pénzt.
Így fellélegezhetnek a londoni City bankjai: csak az Egyesült Királyságban kell továbbra is adózniuk, külföldi leányvállalataik országában nem.
A Putyint évekig kritizáló amerikai liberális médiában most csak halkan zümmög a méltatlankodás, a republikánus ellenzék azonban lecsapott. A hirtelen bideni fordulat mögött elsősorban Jake Sullivant, az elnök régi segítőjét kell sejtenünk, aki immár nem szeretne visszatérni a klasszikus neoliberális külpolitikához, úgy, mint például Blinken külügyminiszter. Csakhogy ennek ára lehet, nem is kicsi.
A gazdag és demokratikus nyugati államokat összefogó G7-csoport a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel szemben alternatívát nyújtó, ígéretük szerint átláthatóbb támogatási rendszerrel segítené a feltörekvő államokat. De miért most álltak csak elő az ötlettel? Letörheti-e ez a kínai lendületet? Ki járhat jól a kezdeményezéssel? Elmagyarázzuk!
Hiába lépett be a legtöbb ország az ún. COVAX-egyezménybe, amivel a szegényebb országokat segítenék vakcinákhoz, jelenleg csak nagyon lassan és a vártnál jóval kevesebb oltás érkezik hozzájuk. Az ENSZ több pénzt és vakcinát kér, miközben a gazdag államok eddig a pénztárcájukat nyitották csak ki. A tét nem kicsi: kialalkulhatnak olyan mutációk, amik ellen az eddigi vakcinák hasztalanok lehetnek.
Hiába próbálta elérni az ENSZ és a WHO, hogy ne alakuljon ki „vakcinanacionalizmus”, a világ gazdagabb országai egyszerűen felvásárolták a szegényebb országok elől az oltásokat: hozzájuk még egy darab koronavírus elleni vakcina se érkezett. De miért alakult ez így, és mi lehet a megoldás?