Csak akkor adták volna ki A hobbitot, ha a fantasy atyja bizonyítja, hogy nincs zsidó felmenője.

Három év alatt háromszor nyerte el a fantasztikus irodalom legfontosabb díját A megtört föld-trilógia. Nora K. Jemisin fantasyvilágában a civilizációt időről időre borzalmas kataklizmák rombolják le, a bolygó múltjában pedig sötét titkok rejtőznek.

Érdekes eredményt kapunk, ha a mai földrajzi vizonyokra próbáljuk értelmezni A Gyűrűk Ura térképét.

Egy pornóforgatás, ahol a szereplők nem egészen emberek; Enikő, aki nem jut egyről a kettőre; egy közel százhúsz éve kiadatlan botránykönyv; egy lány, akinek kilences iker begóniái születnek; egy furcsa körülmények között öngyilkos színész és Kádár János árulásának hét napja. Könyvheti ajánlóval jelentkezik a Könyves Kálmán, az Azonnali új könyves rovata.

Egy világ, ahol csak a terhes nők tudnak utazni; egy jövőbeli Hold, amit kolonizált az emberiség; egy hazugságban tartott, föld alá kényszerített társadalom; vagy éppen New York százhúsz év múlva, elárasztva. Tíz olyan science fiction és fantasyregényt ajánlunk, amelyeket izgalmasnak találhatnak a politika iránt érdeklődők.

Elképzelni és az emberek elé tárni a jövőt – ezen a ponton egyezik a sci-fi írók és a politikusok mestersége. A fantasztikus irodalom és a politika ráadásul, mint azt mindjárt bebizonyítjuk, elválaszthatatlan egymástól. De mennyi sci-fit és fantasyt olvasnak politikusaink? Kinek a kedvence Philip K. Dick és kinek Douglas Adams vagy a magyar Nemes István?

Miért van az, hogy miközben a magyar társadalom a legfontosabb problémának az egészségügy helyzetét és a szegénységet látja, ennek ellenére ezek az ügyek nem képesek tömegeket mozgósítani sem az utcán, sem a szavazófülkében? Talán mert a rendszerváltás óta annyi csalódás érte a magyar választót, hogy mára lemondott arról, hogy ezeket az ügyeket a politika képes legyen megoldani. Ebben a helyzetben a politika funkciója inkább a népszórakoztatás lett. Egy gondolatkísérlet.