Michal Šimečka szlovák liberális EP-képviselő szerdán elfogadott javaslata annyiban nem rossz, hogy próbálná a már meglévő jogállamiságeljárásokat egy mederbe terelni, viszont kódolva van benne az is, hogy miért nem fog működni. Orbánnak tehát emiatt nem kell aggódnia, elmagyarázzuk, miért.
Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, az Európai Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: azt ígérik, kemény tárgyalások lesznek.
Ha arra vagy kíváncsi, hogy hogyan fogják elvenni az EU-s pénzeket a jogállamiságot sértő tagállamoktól, akkor nem az Európai Tanács homályos politikai nyilatkozatai mögött kell értelmet keresned. Ugyanis már két éve az EU-s intézmények napirendjén van egy konkrét jogalkotási javaslat erről. De mi van ebben, és változhat-e ez most? Tényleg győzött-e Brüsszelben Orbán? Elmagyarázzuk.
Hamarosan egy újabb menekültügyi reformtervezetet mutat be az Európai Bizottság, az unió déli határainak tagállamai pedig egyre hangosabban követelik, hogy ebben ismét szerepeljen az egyszer már kipróbált kvótarendszer terve. A kötelező kvótákra ráadásul a német belügyminiszter is hajlik, a közép-európai országok egy csoportja viszont továbbra is mereven elzárkózik ettől. Utánajártunk a törésvonalaknak.
A populizmusról, majd az illiberalizmus és a kereszténydemokrácia összefüggéseiről is könyvet írt az Orbán elszánt liberális kritikusaként elkönyvelt Jan-Werner Müller. A német politikafilozófus azonban azokat a liberálisokat is bírálja, akik a populistákhoz hasonlóan leegyszerűsítik a világot, elmondja, miben jobb Orbán, mint Trump, és ad egy tippet a magyar ellenzéknek is. Müllerrel a CEU-n tartott előadása után interjúztunk.
Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük amúgy sem a szankcionálás a lényeg.
Nem elég ambiciózus az EU Tanácsa által javasolt, 2021 és 2027 közöttre szóló költségvetési javaslat, az Európai Parlament ezért addig nem tárgyal, míg a tagállamok nem adnak több pénzt.
Az a Magyarország amelyik az európai partnereivel, szövetségeseivel, kvázi barátaival ilyen stílusban kommunikál, ne lepődjön meg, ha majd csak a hasonszőrűek hajlandóak vele szóba állni.
A szeptemberinél jóval részletesebb volt a második 7-es cikkes meghallgatás a Tanácsban, az ellenzék parlamenti korlátozásáról viszont így sem kérdezték az igazságügyi minisztert Brüsszelben, értesült az Azonnali. A finn tanácselnökség szóvivőjétől azt is megkérdeztük, hogy mi lesz a Magyarország elleni hetes cikkes eljárással, ha a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban, és hogy a lengyelek ügyét miért nem sürgették ennyire.
A jogállamiság szóba kerülésekor általában bevándorláspárti Brüsszelt kiáltó kormányzati szólamokhoz képest meglepően konstruktív volt az igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsának hétfői ülésén. Még megfelelőnek is tartana egy minden tagállamra kiterjedő jogállamiság-vizsgálatot, de csak akkor, ha azt a tagállamok, és nem az EU-s intézmények menedzselik.