Túl sokba kerül a mostani tulajdonosnak a fenntartása.

A Magyar Nemzeti Bank június végén tízéves trendet megtörve kezdett kamatemelési ciklusba, a frankfurti Európai Központi Bank csütörtökön majd’ 20 év után változtatott az inflációs stratégiáján. Utánajártunk, miért teszi ezt, és lesz-e hatása a magyar gazdaságra is.

Példátlan, hogy az Európai Bizottságon keresztül adósodhatnak el a tagállamok a következő EU-s költségvetési ciklusban, miközben az EU elvileg a kiegyensúlyozott költségvetést írja elő. Kik járnak jól a megállapodással? Miért emlékeztet ez egy IMF-hitelre? Nem járunk-e úgy a közös hitellel, mint a görög válsággal? Szakértőkkel jártunk utána.

Dietrich Murswiek freiburgi közjogprofesszor egykoron egyike volt azon jogászoknak, akik előkészítették az Európai Központi Bank egyik kötvényvásárlási programja elleni alkotmányjogi panaszt Németországban. Nemrég egy másik program kapcsán a német alkotmánybírák kimondták: aránytalan a jelenlegi EKB-s kötvényvásárlás, de nem tiltotta azt meg. Győzelem vagy kudarc-e ez az európai integráció kritikusainak? Interjú a freiburgi jogtudóssal.

Noha eurókötvény nem lesz, az Európai Központi Bank (EKB) már most is egy kerülőút révén erősen finanszírozza a dél-európai államok adósságállományát, ugyanis – noha ezt a rávonatkozó szabályok egyértelműen tiltják – államkötvényeket vásárol fel. A német alkotmánybíróság most ezt nyilvánította részben alkotmányellenesnek. De kell-e egyáltalán érdekelnie a frankfurti székhelyű EKB-t, hogy megfelel-e a német alkotmánynak?

Talán csak pár év, és Pozsony és Bécs után a horvát tengerparton is euróval fizethetünk majd.

Németország és Franciaország állítólag megegyeztek Timmermans személyében, Orbán Viktor meg kiakadt és levelet írt a néppárti vezetésnek.

Emmanuel Macronként vagy Angela Merkelként kell manővereznünk, hogy a mi embereink jussanak a vezető EU-s pozíciókba.