Miután az Európai Bíróság kimondta tavaly októberben, hogy a CEU ellehetetlenítésére hozott magyar törvény ellentétes az uniós joggal, az Országgyűlés most azt kész módosítani. A CEU azonban leszögezte: mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

Alapvetően különbözik a székely nemzeti régiós európai polgári kezdeményezés a Bizottság által nemrég elkaszált Minority Safepacktől, mondja az Azonnalinak Izsák Balázs kezdeményező, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Mint mondja: a kezdeményezésük nem csak a pénzről szól, annak pedig külön örül, hogy fideszes aktivisták segítsége nélkül is sikerült összegyűjteniük az aláírásokat. De akkor miért kértek újabb hosszabbítást? Interjú.

Közzétették az Európai Tanács konklúziói nevű dokumentumot, amiből részletesen is kiderül, miben áll pontosan a kompromisszum, ami miatt végül Orbán és a lengyelek elálltak a költségvetés vétójától. Hiába próbálja ezt Orbán győzelemként eladni itthon, a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletjavaslat, azaz a jogi kötőerővel bíró szöveg egy fikarcnyit sem változott.

Az EU által aláírt nemzetközi egyezményekre és az EU Alapjogi Chartájára is hivatkozott az Európai Bíróság, mikor kimondta: Magyarország uniós jogot sértett a lex CEU-val. Elmagyarázzuk, miért példátlanul aktivista a luxembourgi bíróság döntése, mit léphetne ezután a magyar Alkotmánybíróság, és egyáltalán számít-e ez még egyáltalán.

Megsemmisítették azt a bizottsági határozatot, amely annak ellenére megengedte az adattovábbítást bizonyos amerikai cégeknek, hogy ott az NSA és az FBI simán hozzáférhet az adatokhoz. Elmagyarázzuk, miért fontos ez.

Merész elmélettel állt elő egy holland egyetem jogászprofesszora. Christophe Hillion szerint a jogállamiság aláásása miatt EU-s szinten kereszttűzben álló Magyarország és Lengyelország gyakorlatilag kinyilvánította, hogy nem akar az EU tagja lenni, hiszen nem tartják be a tagságból fakadó kötelezettségeket, szóval jöhet a huxit és a polexit. Mennyire elrugaszkodott ez az ötlet, és jogállami, demokratikus lenne-e egy ilyen megoldás? Interjú Hillionnal.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

Két katalán függetlenségpárti is beült nemrég az EP-be, de nem dőlhetnek hátra: a spanyolok kérésére máris eljárás indult, hogy fosszák meg őket mentelmi joguktól.

Hiába az Európai Bíróság ezzel ellentétes ítélete, a katalán függetlenségi népszavazás miatt elítélt Oriol Junqueras nem veheti fel EP-mandátumát.

Oriol Junquerast tizenhárom évre ítélték, de még a jogerős ítélet előtt mandátumot nyert az EP-be. Most ő lehet a spanyol kormányválság megoldásának kulcsa.