Idén véget ér Angela Merkel tizenhatéves kancellársága. A kereszténydemokraták januárban választanak pártelnököt, de lehet, hogy a kancellárjelöltet a bajor kistestvér adja. Bárki is kerüljön ki győztesként, Németország új kancellárját mindenképpen a keresztény uniópártok adják. Mit várhat Európa és Magyarország az egyes CDU-elnökjelöltek esetén?

Dietrich Murswiek freiburgi közjogprofesszor egykoron egyike volt azon jogászoknak, akik előkészítették az Európai Központi Bank egyik kötvényvásárlási programja elleni alkotmányjogi panaszt Németországban. Nemrég egy másik program kapcsán a német alkotmánybírák kimondták: aránytalan a jelenlegi EKB-s kötvényvásárlás, de nem tiltotta azt meg. Győzelem vagy kudarc-e ez az európai integráció kritikusainak? Interjú a freiburgi jogtudóssal.

Angela Merkel és Emmanuel Macron bejelentése, miszerint az európai költségvetés terhére 500 milliárd eurós hitelt vesznek fel, amit az EU-tagállamok kapnak meg (anélkül, hogy a támogatást vissza kelljen fizetniük), az eurókötvény gyakorlati bevezetéseként is értékelhető. A segítségre nem rászoruló kisebb államok, elsősorban Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia azonban készek vétózni is.

Noha eurókötvény nem lesz, az Európai Központi Bank (EKB) már most is egy kerülőút révén erősen finanszírozza a dél-európai államok adósságállományát, ugyanis – noha ezt a rávonatkozó szabályok egyértelműen tiltják – államkötvényeket vásárol fel. A német alkotmánybíróság most ezt nyilvánította részben alkotmányellenesnek. De kell-e egyáltalán érdekelnie a frankfurti székhelyű EKB-t, hogy megfelel-e a német alkotmánynak?

A járvány alatt az eurózónában ismét felmerült az eurókötvény kérdése, azaz a tagállami államadósságok közösségivé tétele. Az északi országok vélhetően sikeresen tudták ezt most is megakadályozni. De mit is jelentett volna az eurókötvény? Mi szól ellene és mellette? Összeszedtük az összes érvet pro és kontra.