Október végén megint majdnem 370 forintba került egy euró, megközelítve a márciusi történelmi mélypontot, azóta viszont ütemesen elkezdett erősödni. Ki tehet erről, és kinek kéne lemondania emiatt? Elmagyarázzuk.
A részletekben történő adófizetésre és a kurzarbeit meghosszabbítására elkülönített összeg lehetővé teszi, hogy túléljék az olaszok, amíg megkapják az EU-s pénzeket.
Angela Merkel és Emmanuel Macron bejelentése, miszerint az európai költségvetés terhére 500 milliárd eurós hitelt vesznek fel, amit az EU-tagállamok kapnak meg (anélkül, hogy a támogatást vissza kelljen fizetniük), az eurókötvény gyakorlati bevezetéseként is értékelhető. A segítségre nem rászoruló kisebb államok, elsősorban Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia azonban készek vétózni is.
Az EU felfüggesztette a költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti követelményt, mindenki ész nélkül önti a pénzt a gazdaságba a koronavírus-járvány miatti krízisben. Mi miért nem? Ezt is elmondja az Azonnalinak Szalay-Berzeviczy Attila korábbi tőzsdeelnök, akit arról is kérdeztünk: ő beengedne-e egy államot tulajdonostársként a cégébe mentőövért cserébe, és vajon itt maradnak-e a német autógyárak a koronavírus-válság után is. Interjú.
Kevés intézmény szenvedi meg annyira a járványt, mint az Európai Unió. Megszűnni nem fog, azonban ha az események nem vesznek hamarosan éles fordulatot, az ENSZ-hez hasonló sóhivatallá fog válni.
A járvány alatt az eurózónában ismét felmerült az eurókötvény kérdése, azaz a tagállami államadósságok közösségivé tétele. Az északi országok vélhetően sikeresen tudták ezt most is megakadályozni. De mit is jelentett volna az eurókötvény? Mi szól ellene és mellette? Összeszedtük az összes érvet pro és kontra.