Annak ellenére, hogy egy mindössze 1,9 milliós országról beszélhetünk, Észak-Írországot kifejezetten nagy figyelem övezi mostanság: a május 5-i választás után ugyanis nehezen tud dűlőre jutni a leendő kormányt vezető nacionalista Sinn Féin és az unionista DUP, ami miatt a brit, az ír és az amerikai kormány mellett még az Európai Bizottság is az ország politikai helyzetével foglalkozik. De miért nehéz kormányt alakítani, és miért érdekli ez az északírek mellett a fél nyugati világot?
Hiába mondott le Johnson brexitügyi minisztere, az ő feladatait átvevő külügyminiszter, Liz Truss is a brexitmegállapodás áttárgyalását szeretné elérni az EU-tól. Miközben az EU leginkább a gazdasági érdekeit próbálja védeni, Johnsonéknál a gazdaság mellett politikai okai is vannak a nyomásgyakorlásnak.
178-szoros különbség van a kieső EU-s források és a szabadkereskedelmi egyezményekből befolyó összegek között.
Egyre hangosabban és élesebben kritizálja a konzervatív-populista Boris Johnson által vezetett brit kormány az Európai Uniót, amiért szerintük az EU nem hajlandó módosítani a több évig tárgyalt brexitmegállapodáson. A felek között a vita odáig fajult, hogy Johnsonék már azzal fenyegetőznek: egyoldalúan felmondják az egyezmény bizonyos pontjait. De mik a főbb problémák? Mi lehet a megoldás? És mi a célja mindezzel Johnsonnak? Elmagyarázzuk!
Hiába nagy nap Anglia számára, hogy hazai pályán, a Wembleyben játszhatnak az Európa-bajnokságon az aranyéremért, az északíreket teljesen más dolog foglalkoztatja.
A brit külügyminiszter, Dominic Raab szerint a Bizottság által belengetett exporttilalom a koronavírus elleni vakcinákra felelőtlen lenne, és ezzel megszegnék az EU és az Egyesült Királyság közötti megegyezést. Raab az északír protokoll kapcsán is bírálta az Uniót.