Deák András szakértő szerint Vlagyimir Putyin egyszerűen nem mondott igazat, amikor arról beszélt, Magyarország az európai átlagár ötödéért kapja a gázt Oroszországtól, ez a megállapítás ugyanis Belaruszra igaz.
A korábbi gázkereskedő a magas energiaárak miatt bedobta a törölközőt.
A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.
A nyugat-balkáni csúcs előtti munkavacsorán is előkerült az energiakérdés.
Elszálló szénárak, erőteljes klímacélok és a kialakuló szénhiány miatt már a gazdaság 44 százalékát érinthetik a kínai áramkimaradások, melyek már az éves GDP-növekedést is visszavetik. Közben az emberek a leálló gyárak mellett kikapcsolt közlekedési lámpákkal és leálló mobilhálózattal szembesülnek, de a szolgáltatók azt ígérik, bővítik a beszerzést és megoldják a problémákat a fűtési szezonra.
Korábban a lengyel sajtó arról írt, Orbán Viktor és Lengyelország második leggazdagabb embere együttes befolyásukkal egyengetik a lengyel kormánynál Moszkva egyik régebbi tervét, amibe az MVM is beszállt volna.
Az orosz-német Északi Áramlat 2. gázvezeték sokkal nagyobb teret ad Oroszországnak az Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlásra, az Egyesült Államok kormánya viszont most úgy látszik, mégsem érvényesíti a gazdasági szankciókat a projekt kivitelezőivel szemben. Ez a 2021 júniusa előtt esedékes Biden-Putyin csúcs előtt komoly orosz előny.
Az ipari szektor energiafelhasználásának a drasztikus átalakítása, az energetikaipar zöldítése és a Paksi Atomerőmű bővítésével érné el a kormány, hogy 2050-re Magyarország is elérje a klímasemlegességet. Ehhez a jelenlegi üvegházhatású gázok kibocsátását 95 százalékkal kellene csökkenteni. Kaderják Péter, az illetékes minisztérium tanácsadója egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a kormány miként érné ezt el.
A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.