emlékezetpolitika

Se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk Kádár János emlékét

1989. július 6-án halt meg a huszadik század második felének legmeghatározóbb magyar politikusa, Kádár János. Gyászszertartása legalább akkora eseménynek számított, mint Nagy Imre és társai újratemetése, melyet nem egészen egy hónappal korábban rendeztek meg. Tavaly, halálának harmincadik évfordulóján minimális diskurzus zajlott megítéléséről, idén azonban – amikor a rendszerváltás óta telt el ugyanennyi idő – nemigen beszélünk róla. Vagyis beszélünk, de másként.

Bárány Balázs
Hogyan lett a vértanú Nagy Imréből feledni akart szimbólum?

31 éve temették újra Nagy Imrét. A kommunista miniszterelnök alakja hosszú ideig a Harmadik Magyar Köztársaság egyik 20. századi hősének számított, ám 2018-ra a róla felépített hivatalos kép megváltozott, szobrát elmozdították a Kossuth tér mellől. De mi vezetett ide, mit csinált pontosan a vértanú miniszterelnök, és milyen ma Nagy Imre megítélése Magyarországon?

Renczes Ágoston
A Trianon-emlékmű a Trianont részben okozó magyarosításnak is emléket állít

Szűklátókörű könnyelműség, tudatos provokáció vagy zseniális önreflexió? Az új Trianon-emlékműből örvendetes módon hiányzik a NER-re jellemző szájbarágós szimbolika, az abba belevésett, több helyen erőltetetten magyarított helységnevek viszont számos kérdést vetnek fel.

Karóczkai Balázs
Az, hogy Trianon sokaknak a mai napig fájó, a politika hibája

Hiába van tele az ország Trianon-emlékművekkel, valójában nincs emlékezetpolitika Trianon kapcsán. Az EU-csatlakozással pedig elszalasztottunk egy lehetőséget, hogy kialakítsunk egy ilyet.

Ungár Péter
A NAT ne politikai vitákról oktasson, hanem tanítsa meg a diákokat vitázni!

Jó, hogy a NAT-ról szóló vita Magyarországon is elindult: mikor Nyírő Józsefről és Wass Albertről beszélünk, arról van szó, hogy mit gondolunk Magyarország szerepéről a második világháborúban és előtte.

Visszakerül a vörös csillag Fiume legmagasabb épületére

A horvát kikötőváros idén Európa Kulturális Fővárosa. A megannyi művészeti projekt egyike, hogy a híres Korzó elején álló „felhőkarcolóra” – mint a jugoszláv időkben – visszakerül májustól az év végéig a vörös csillag. Kéne vörös csillag Budapesten is?

Nem biztos, hogy Trianon másként ne következett volna be – Ablonczy Balázs az Azonnalinak

Idén lesz a trianoni békeszerződés századik évfordulója. A Trianon 100 történelmi kutatócsoportot vezető Ablonczy Balázs elmondja az Azonnalinak, miért nem válik Trianon soha történelemmé, mik voltak a legmeredekebb dolgok a korabeli diplomáciai iratokban, és hogyan lehetne a századik évfordulót normálisan kezelni a szomszédokkal. Nagyinterjú.

Prága döntött: lebontják a várost felszabadító szovjet marsall szobrát

Ivan Konyev Prága felszabadítása után mellékesen levert egy magyar szabadságharcot, és a prágai tavasz lenyomásában is segített, épp ezért nem túl népszerű a városlakók körében.