Az ENSZ 26. klímacsúcsán (COP26) a G20-ak hiába írtak alá egy szerződést, miszerint a jövőben külföldön nem fogják finanszírozni a fosszilis energiahordozók kitermelését, csak 2020-ban közel 600 milliárd dollárt fordítottak erre.

Október 31-én kezdődik az ENSZ 26. klímacsúcsa Glasgowban. A két hétig tartó tárgyalás célja nem kicsi, hiszen az országoknak meg kéne állapodniuk, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek azért, hogy betartsák a párizsi klímaegyezményben vállaltakat. De mi a probléma a jelenlegi vállalásokkal? Miért fontos a mostani klímacsúcs? És kinek kéne a legtöbbet tenni a klímaváltozás mérsékléséért? Elmagyarázzuk!

Hiába a hangzatos klímacélok és ígéretek, az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a fosszilis tüzelőanyagok használatát egyáltalán nem csökkentik, hanem még növelik is az országok. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, azonnali és drasztikus lépések szükségesek – fogalmaz a jelentés.

Augusztus 9-én jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének az új jelentése, ami azt vizsgálta, hogy az emberiség miként teljesít a klímaváltozás ellen folytatott harcban. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a kritikus 1,5 celsiusfokos emelkedés. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutatója elmondta: a kutatás alapján Közép-Európa az átlagosnál rosszabbul fog járni.

Maratea városának környékén a Tirrén-tengerből nyerik a vizet az oltásban segédkező repülőgépek. A helyszínről Szabó Zoltán hosszúhetényi borász készített felvételeket.

Sokan úgy vélik, hogy vidéken sokszor azért rossz a levegő, mert a szegények szeméttel fűtenek, miközben a magyar lakosság 33 százaléka fűt alkalmanként akár háztartási hulladékkal is – anyagi helyzettől függetlenül. De ki a felelős a rossz levegőért? Milyen egészségügyi következményekkel járhat a rossz levegő? És mit lehet ellene tenni?

Az EP zöld és baloldali politikusai szerint egy EU-Ausztrália szabadkereskedelmi egyezmény a mostanihoz hasonló tűzvészek kialakulását segítené Ausztráliában.

Mike Pompeo korábban már üzleti lehetőséget is látott a jégtakarók felolvadásában, most viszont az is kiderült, hogy ha Hollandia is megoldotta, hogy tengerszint alatt van, akkor bárki meg tudja.

Bár korábban még nem történt ilyen, az egyre radikálisabb klímatüntetésekre adott reakció egyelőre inkább szimbolikus gesztus, mint komoly tett.

Amerika felfedezése és az azt követő gyarmatosítás hatásai nagyban hozzájárultak a kis jégkorszak kialakulásához – állítják brit tudósok. Kutatásaik szerint az őslakosok lemészárlása következtében az üvegházhatásért felelős gázok mértéke számottevően csökkent globálisan.