Az amerikai elnök külpolitikájának az utóbbi időben hangsúlyos eleme az oroszok, a kínaiak és az EU elleni szimultán fellépés. Ezek mindegyike indokol bizonyos fokú közeledést Orbánhoz. Elmondjuk, miért közeledik az USA Magyarországhoz, és mi hasznunk lehet nekünk ebből.
Még a kanyarban sem volt az első világháború, amikor a tudósok már a klímaváltozás miatt aggódtak.
Annyival növelték a jövő évi védelmi költségvetést, mint amennyit Irán költ a hadseregére.
Logikus lenne, ha az amerikai trade war két fő elszenvedője, Kína és az EU elkezdenének egymáshoz közeledni. Ahhoz, hogy lesz ilyen közeledés, nem kell nagy jóstehetség, a kérdés a mikor, a hogyan és a mennyire. Ebben pedig óriási szerepe van annak, hogy Kínának mekkora a világpolitikai befolyása. És hogy mit csinálnak az amerikaiak.
A szíriai Aszad-rezsim közel áll ahhoz, hogy végleg leverje a több, mint hét évvel ezelőtt kirobbant felkelést. Míg Amerika az Iszlám Állam elleni harcra koncentrál, a régió meghatározó szereplői Moszkvába járnak egyeztetni a rendezésről.
Az amerikai elnök politikája komoly félelmeket váltott ki Berlinben. A stratégák német kézbe vennék az ország védelmi ügyeit, a társadalom és a hadsereg azonban még nincs felkészülve erre.
Vajon mit fog lépni erre a politikai és gazdasági befolyását féltő Oroszország? A szakértő válaszol.
Egy sima őrjáratra induló amerikai vadászrepülőn többe kerülő rakéták lógnak, mint amennyivel az amerikai külügy a magyar vidéki sajtót akarta támogatni. Mi van az ilyen soft power programok mögött, és miért állt el az egésztől az amerikai kormány?
Helsinkiben találkozik egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Szerinted miről egyeztet a két elnök?