Az EU-s vezetők június 23-24 között vitatják meg, hogy európai uniós tagjelölt lehet-e Ukrajna és Moldova. Minden uniós vezető nagyon optimistán nyilatkozik.

Moszkva számára rendkívül érzékeny terület a Kaukázus és Közép-Ázsia. Nem csoda, hogy már a Szovjetunió felbomlása után inkább kevesebb, mint több sikerrel, de folyamatosan próbált a Kreml valamilyen együttműködést tető alá hozni. Harminc év alatt a legközelebb a Kollektív Biztonsági Szerződés (KBSZSZ) tag Belarusz, Örményország, Kazahsztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán került Oroszországhoz, ezért érdemes megnézni, milyen az ukrajnai invázió megítélése a kvázi „szövetségeseknél”.

Dmitro Kuleba erről Robert Habeck német alkancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt Berlinben.

Emellett az orosz külügy szóvivője, Marija Zaharova azzal is megvádolta az izraelieket, hogy évekig nem foglalkoztak azzal, hogy – szerintük – Ukrajna neonáci állammá válik.

Ezzel Friedrich Merz lehet az első német pártelnök, amely Ukrajnába látogat.

A varsói főpolgármester egy ukrán központot alakítana ki az épületben, de az olyan rossz állapotban van, hogy lehet, le kell bontani.

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével megy Kijevbe, hogy Zelenszkijjel találkozzanak. Az ukrán elnök szerint korábban többször is meghívta Orbán Viktort is.

A hétfőn bejelentett döntés majdnem egész Európára vonatkozik.

Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Orbán rövidlátóan kezeli az ukrajnai helyzetet, és elképzelhető, hogy elmarad a V4 védelmi találkozó.

A francia elnök szerint azzal nem lehet elérni a tűzszünetet, ha szavakban és tettekben is eszkalálják a helyzetet.